A szakértő szerint a betegség miatt a magyarországi kőrisfajták a szilfa sorsára juthatnak.
Közösségi alapú mintaprojekt indult a Pilisben, amelynek során közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel.
Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A klímaváltozás hatására tömegesen pusztulnak a lucfenyők a visegrádi füvészkertben.
Milyen fejlesztéseket hajtott végre a Pilisi Parkerdő Zrt. a Péterhalmi-erdőben?
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
A tűzifacsalók folyamatosan aktívak: ezúttal a Pilisi Parkerdő nevében próbálkoznak
A meleg, aszályos időjárást az erdőterületek is megszenvedik, ezért fontos hogy minél több szárazságtűrő fajtát ültessünk.
Az erdők turisztikai-rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értéke kiemelt fontosságú.
2022-ben 2 millió, 2023-ban 2,5 millió facsemetét ültetett a Pilisi Parkerdő Magyarországon.
2023-ban 60 ezer facsemete telepítésével indult el Budapest és környékének egyik legjelentősebb erdőátalakítása.
Budapest klímavédelme, a fővárosiak életminősége szempontjából ezeknek az erdőknek az állapota, jövője az egyik legfontosabb kérdés.
A Pilisi Parkerdő Zrt. elkötelezett a hazánkban őshonos állatfajok védelme mellett.
40 hektáros, komplex környezetvédelmi fásítást valósított meg a Pilisi Parkerdő Zrt.
Próbavásárlás során bizonyosodott be, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével visszaélve akartak csalók tűzifát értékesíteni.
Komoly veszélybe kerülhetünk, ha ezekre nem figyelünk eléggé oda kirándulás közben.
Magyarországon továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az erdőállomány védelmére.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
2025-ben 9 százalékkal nőtt a szamócaimport, így csaknem 4 ezer tonna érkezett az országba, elsősorban Spanyolországból.
2026 áprilisában a magyar gazdák 102,9 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A növények árnyékolása mostanra sokszor a túlélés záloga lett a modern kiskertben hazánkban is.
Bizonytalan környezetben a legnagyobb kockázat ma már nem a beruházás, hanem annak elmaradása.
A megelőzésre épülő növényvédelem hatékony stratégia a napraforgó szár- és levélbetegségei ellen.
Jobb tapadás, nagyobb stabilitás: bemutatkoznak a FURRIER tandem pótkocsicsalád legújabb modelljei.
