Elképesztő, milyen erdőt hoztak létre Magyarországon: láttál már ilyet?
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A klímaváltozás hatására tömegesen pusztulnak a lucfenyők a visegrádi füvészkertben.
Milyen fejlesztéseket hajtott végre a Pilisi Parkerdő Zrt. a Péterhalmi-erdőben?
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
A tűzifacsalók folyamatosan aktívak: ezúttal a Pilisi Parkerdő nevében próbálkoznak
A meleg, aszályos időjárást az erdőterületek is megszenvedik, ezért fontos hogy minél több szárazságtűrő fajtát ültessünk.
Az erdők turisztikai-rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értéke kiemelt fontosságú.
2022-ben 2 millió, 2023-ban 2,5 millió facsemetét ültetett a Pilisi Parkerdő Magyarországon.
2023-ban 60 ezer facsemete telepítésével indult el Budapest és környékének egyik legjelentősebb erdőátalakítása.
Budapest klímavédelme, a fővárosiak életminősége szempontjából ezeknek az erdőknek az állapota, jövője az egyik legfontosabb kérdés.
A Pilisi Parkerdő Zrt. elkötelezett a hazánkban őshonos állatfajok védelme mellett.
40 hektáros, komplex környezetvédelmi fásítást valósított meg a Pilisi Parkerdő Zrt.
Próbavásárlás során bizonyosodott be, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével visszaélve akartak csalók tűzifát értékesíteni.
Komoly veszélybe kerülhetünk, ha ezekre nem figyelünk eléggé oda kirándulás közben.
Magyarországon továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az erdőállomány védelmére.
Környezetkímélő terepjárók segítik innentől az erdészek munkáját a Pilisi Parkerdőben.
A kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amely lehetőségek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.