Megdöbbentő kísérlet indult, amihez Magyarország is csatlakozott

Megdöbbentő kísérlet indult, amihez Magyarország is csatlakozott

agrarszektor.hu
Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz.

Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.

A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt, illetve az időjárási szélsőségek gyakoriságát. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy különböző délebbi származási helyű magok – például Franciaországból, Szlovéniából, Olaszországból, a Kaukázusból – mennyire képesek alkalmazkodni az eltérő éghajlati viszonyokhoz más régiókban - írja közleményében a Pilisi Parkerdő.

A Pilisi Parkerdő a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben 2024 elején alakította ki a hazai mikrokertet, ahol az erdészek összesen 100 vetési ponton figyelik meg a különböző genetikai hátterű jegenyefenyő- és bükkmagoncok fejlődését. A kisméretű, körülbelül 100 m²-es kísérleti területet fémhálós védelemmel látták el és egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével rögzítik az adatokat: mikor indul meg a csírázás, milyen ütemben fejlődnek a csemeték, hogyan viselik az időjárási körülményeket.

Ez az adatrögzítési módszer lehetővé teszi, hogy az erdészek hosszabb távon is követni tudják a növények életútját. A módszertan célja, hogy a kutatás végére egy olyan gyakorlati szoftveres eszköz készüljön, amely segít az erdészeknek meghatározni: adott térségben mely származású vetőmagokból fejlődhetnek ki a leginkább klímatűrő erdők. Ez a jövőbeni erdőgazdálkodási és üzemtervezési döntések megalapozását szolgálja majd. Bár a 2024-es év rendkívüli hősége és szárazsága miatt több magonc elpusztult, az idei kedvező tavaszi időjárás mellett számos vetési pontban biztatóan fejlődnek tovább a csemeték.

A Pilisi Parkerdő évtizedek óta az erdőgazdálkodás, erdőfenntartás szakmailag progresszív irányvonalát képviseli. Célkitűzésünk, hogy az általunk kezelt 63 ezer hektáros nemzeti zöldvagyont, benne Budapest legfontosabb klímavédelmi zöld infrastruktúráját, a 3600 hektárnyi állami tulajdonú fővárosi erdőt, a lehető leghaladóbb szakmai megoldásokkal őrizzük és gyarapítsuk. Ezért volt különösen fontos és a szakmai küldetésünkkel egybevágó a svájci kollégák által indított nemzetközi programhoz történő csatlakozás.

– fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

A Pilisi Parkerdő hisz abban, hogy a természetes erdők megőrzése csak a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködésével valósítható meg. Az ilyen kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő erdei ellenállóbbak, változatosabbak és fenntarthatóbbak legyenek a klímaváltozás által előidézett szélsőségekkel szemben.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?