A szakemberek arra hívják fel a lakosság figyelmét, hogy a téli erdei túrákra a megszokottnál nagyobb alapossággal kell felkészülni.
Közösségi alapú mintaprojekt indult a Pilisben, amelynek során közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel.
Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.
A gímszarvas bikák szeptemberi bőgése nemcsak látványos, hanem felejthetetlen élmény is.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
Többfunkciós és interaktív elemekkel is rendelkező ökoturisztikai központ épül Visegrád szívében.
A megszokottnál csapadékosabb, hűvösebb, páradús időjárás nemcsak az embereknek adott fellélegzést, hanem valóságos ajándék volt az erdők számára is.
A legfrissebb kutatás szerint a gyakori állatfajok sincsenek biztonságban a klímaváltozástól.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A tölgyerdők nagy természeti tőkét jelentenek: szerepük van a faanyagellátásban, a biodiverzitás megőrzésében és a rekreáció biztosításában.
Egy előrejelzés szerint 2050-re a pesti oldalon a zárt erdők eltűnhetnek, helyüket sztyeppszerű környezet veheti át.
Fokozottan védett növényfaj megóvását szolgáló fejlesztés indul a Pilis-tetőn itthon.
Milyen fejlesztéseket hajtott végre a Pilisi Parkerdő Zrt. a Péterhalmi-erdőben?
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
Az erdők biztosítják a vadak élőhelyét és számos állatfaj számára nyújtanak táplálékot, búvóhelyet és szaporodási lehetőséget.
A meleg, aszályos időjárást az erdőterületek is megszenvedik, ezért fontos hogy minél több szárazságtűrő fajtát ültessünk.
A vadmacskák megőrzése nem csak a múltunk tisztelete, hanem a jövőnk ígérete is.
Az erdők turisztikai-rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értéke kiemelt fontosságú.
2022-ben 2 millió, 2023-ban 2,5 millió facsemetét ültetett a Pilisi Parkerdő Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
