A különleges növény élőhelyét jelenleg több károsító tényező veszélyezteti. Ezek közül a legfontosabb a megnövekedett turizmus és az illegális területhasználat okozta terhelés, taposási károk, amit főleg a siklóernyősök és sárkányrepülősök, valamint a kirándulók, kerékpárosok idéznek elő. A magyarföldi husáng élőhelyének megóvása érdekében a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park a területen komplex rendszert alkalmaz, amelynek fő elemei az emelt szintű acélszerkezetes tanösvény és a biztonságos kialakítású elugrópont. További feladatot jelent a terület védelmi berendezéseinek megújítása, ugyanis a vadállomány károsítása, illetve az illetéktelen behatolók elleni kerítés több szakaszon erősen rongálódott, több ponton átvágták, a betonba ágyazott faoszlopos kapuk kidőltek, a fokozottan védett területet jelző táblákat leverték, így visszatartó erejük gyakorlatilag már nincsen - olvasható a közleményben.

Nem is gondolnád, milyen növényt találtak: itt bukkantak rá a különlegességre

A tavaszi tőzikék általában február vége felé kezdenek virágozni Magyarországon.

A tanösvény és az elugrópont kialakításakor gondoltak a kerékpárral érkezőkre, így a kerítéshez kerékpártároló is csatlakozik. Az új elugrópont tervezésébe bevonták a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is. Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét. A fokozottan védett magyarföldi husáng jégkorszak előtti maradványfaj (preglaciális reliktum). Úgynevezett bennszülött (endemikus) faj, az egész világon csupán hat helyen található meg - a legtöbb a Pilis-tetőn. Nagytermetű, ernyős virágzatú, sárga-sárgászöld színű növény. Bár leginkább rokonára, a kaporra hasonlít, de a husáng hazánk egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján is.

Sok ültetvény eltűnhet az országból: búcsúzhatunk több magyar gyümölcstől is?

A klímaváltozás, valamint a gyümölcsösök életkora és egészségi állapota nagyon rizikóssá teszi a gyümölcstermesztést Magyarországon.

A koncepció részeként a tanösvény nyomvonalának kialakítása, az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok létesítése utal a növény felépítésére is, a növény habitusa az acél tanösvény formájában is megjelenik. A LIFE endemic PANALP „Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén” című, LIFE19 NAT/SK/000895 számú projekt keretében nyerte el a támogatást a Pilisi Parkerdő Zrt. a természetvédelmi fejlesztésre, amelyben a Pilis-tetői projektrész a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) védelmét célozza meg. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakmai irányításával zajló munkálatok 2025. február elején kezdődnek és várhatóan 2025. december végére fejeződnek be. A terveket a Pilisi Parkerdő Zrt. megrendelésére a KIMA Studio Kft. készítette.