Cirok

A cirok más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka, a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség. A cirok a meleg tartományok növénye.

A cirok jellemzői és magyarországi helyzete

A cirok a kölesformák családjába tartozik, gyakran hívják cirkölesnek vagy tatárkának is. Származását tekintve a cirok Etiópia és Szudán sztyeppés, szavannás térségéből származik, azonban ma már a világ minden meleg mérsékelt övi országában termesztik. A cirok a világ egyik legnépszerűbb gabonaféléje, ami Magyarországon is évről évre gyakoribb alternatíva a kukorica helyett. Hazánkban a szocializmus alatt a cirok elterjedt haszonnövény volt, azonban a rendszerváltás után a ciroktermelés jelentősen visszaesett. Tökéletes lehetőség azok számára, akik a kukoricatermesztés helyett keresnek alternatívát, ami jó szárazságtűrő, ellenállóbb az időjárás viszontagságaival szemben - kifejezetten aszály idején -, illetve bővíthetjük vele a vetésforgót is.

A cirok egy magas növésű gabonaféle, egyben fűféle, a kukorica közkedvelt alternatívája. Igénytelenebb a kukoricánál: 50%-kal kevesebb vizet vesz fel, terméshozama aszályos körülmények között 10-15%-kal is meghaladhatja a kukoricáét. A cirok nem igényel olyan szintű talajművelést, mint a kukorica, így költséghatékonyabb is ennek a növénykultúrának a felnevelése. A cirok fajtái egyébként könnyen keresztezhetőek egymással, számos hibridnövénnyel találkozhatunk a piacon, amelyeknek a fajtáját sokszor meghatároznunk is nehéz. A cirokfélék gyökérrendszere bojtos. A főgyökér a fejlődés folyamán hamar befejezi működését, elpusztul. Szerepét a gyökérfejből dúsan előtörő mellékgyökérzet veszi át, amely a felszín alatti talajréteget sűrűn behálózza. A cirok szárazságtűrő képességét rendkívüli módon kifejlődött gyökérrendszerének is köszönheti. Kétszer annyi hajszálgyökere van, mint a kukoricának, ugyanakkor a ciroklevelek feleannyi vizet párologtatnak el, mint a kukorica levelei.

A cirok termesztése

A cirokfélék termeszthetőségének sikerét elsősorban a hőtényező határozza meg. Sikeres termesztés folytatható az 1% humuszt meghaladó lazább talajokon, az enyhén szikes, a gyengébb termőképességű réti, dombvidéki erodált talajokon, a könnyű homok, a kötött agyagtalajokon. A legfontosabb tehát, hogy a talaj megfelelő tápanyaggal szolgáljon a növény számára. Nem akkora a vízigénye, mint a kukoricáé, ezért mondhatni, hogy szerény, de nem igénytelen növény. A szélsőséges talajok kivételével mindenütt képes megélni, de a megfelelő tápanyag-ellátottság elengedhetetlen, így műtrágyázással segíthetjük a fejlődését. A cirok tenyészideje összesen 115-165 nap. A vetés után a kelési ideje 5-10 nap közé esik, a kelés és a szárbaindulás szakasza ezután 25-35 nap alatt indul be. A szárbaindulás és a bugahányás között 30-55 nap telik el, majd a bugahányás és a teljes érés között az időjárás függvényében további 55-65 nap fog eltelni.