Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú, tudatos folyamat, ahol minden döntés évtizedekre meghatározza az erdő állapotát és sokszínűségét.
Vásárlói bejelentés alapján kiderült, hogy a közösségi médiában kedvező áron hirdetnek a SEFAG Zrt. nevével gyertyánt és tölgyet.
A mogyoródi önkormányzathoz érkezett bejelentés medve észleléséről a település külterületén, Kukukkhegynél, egy erdős részen, a bánya fölötti területen.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt években csaknem 1000 hektár erdőterületet vásárolt.
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is.
Az Országfásítási Program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát sikerült elültetni hazánk erdőterületének növelése érdekében.
A hazai erdőgazdálkodás hosszútávon is képes tűzifával kiszolgálni a lakosságot.
Az erdők éves szénmérlege a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat mellett kedvező, mintegy 5-6 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg.
A hazai vadgazdálkodás további sikerének a kulcsa az erdők állapotának javításában és az ország fával borított területének növelésében rejlik.
A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú lehetőségekkel kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés.
Az idén is ötmilliárd forintot biztosít a kormány a rászorulóknak a szociális tűzifa programra.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
A globális erdőirtás csökken, ugyanakkor az erdők továbbra is nyomás alatt vannak.
A klímaváltozás negatív hatásai alapjaiban kérdőjelezik meg az alföldi erdőgazdálkodás jelenét és jövőjét.
A Homokhátság ma már sokak számára erdőkkel, mozaikos tájjal és gazdag élővilággal azonosul, de ez nem mindig volt így.
A gímszarvas bikák szeptemberi bőgése nemcsak látványos, hanem felejthetetlen élmény is.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
Egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás és a károsítók a Budai-hegység erdeiben.
Mutatjuk, mit kell tudni az erdőtelepítés megvalósítását követő adminisztratív teendőkről.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
