agrarszektor.hu • 2026. október 20. 11:34
Mostanáig 200 milliárdos rendkívüli támogatási előlegkifizetést eszközöltek a magyar gazdáknak, év végéig szeretnék elérni a 400 miliárdot.
Új élelmiszerlánc- és agrárstratégián dolgozik az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium. Ennek céljai közé tartozik a magasabb hozzáadott értékű termékek felé történő elmozdulás, a technológiai modernizáció és fenntarthatóság, a szakképzett munkaerő biztosítása - mondta el Bóna Szabolcs a Tej Terméktanács által szervezett XV. Tejágazati Konferencián, Egerben. Az agrár- és élelmiszergazdasági miniszter beszélt arról is, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában nehéz helyzetben van a tejágazat. Az ágazat szereplői 10 hónapja kénytelenek önköltségi ár alatti szinten értékesíteni, és a korábban elmaradt technológiai és termékfejlesztések is csökkentik az ágazat versenyképességét. A szakpolitikus szerint az ágazat túlélésének érdekében kiemelt fontosságú lenne az összefogás és az együttműködés, a piacszabályozás és a piac etikai kódexének elfogadása.
Bóna Szabolcs szerint a hazai tejágazatnak egy olyan helyzettel kell szembenéznie, amire senki se gondolt. Egyszerre kell foglalkozni a politikai, közgazdasági környezetből adódó problémahalmazzal, valamint a klímaváltozással és annak következményeivel, ez pedig nem egyszerű feladat. Az agrárgazdasági és élelmiszeriparért felelős miniszter beszélt arról is, hogy a magyar agrárium az idei évben várhatóan 800 milliárd veszteséget fog realizálni, ami megdöbbentően nagy szám. Ezt tisztán támogatással nem lehet kezelni, nincs ennyi pénz a világon.
Az agrárminiszter szerint nemcsak Magyarország, egész Európa is nehéz helyzetben van. A a tejágazat szereplői 10 hónapja kénytelenek önköltség alatti áron érvényesíteniük, de akik az előző időszakban tudtak tartalékot képezni, azok most még túl tudják élni a nehézségeket. Bóna Szabolcs szerint ugyanakkor az állam lehetőségei beszűkültek: nemzeti támogatást a de minimis keretek terhére lehet adni, ezek ki vannak használva, ráadásul olyan költségvetést örököltek az előző kormánytól, amiben nem nagyon volt mozgástér.
Bóna Szabolcs jelezte, hogy az idei év soha nem látott aszályhelyzetet hozott, korábban még soha nem hullott annyira kevés csapadék itthon, mint 2026-ban. A klímaváltozás egyik kézzelfogható hatása, hogy a kukoricatermesztés európai határa északabbra húzódott, idén már Lengyelország volt az EU második legnagyobb kukoricatermelője és exportalap-előállító országa. Magyarországnak ezért újra kell gondolnia, hogyan fogja biztosítani az olcsó tömegtakarmány-ellátást, új alternatívákat kell találni a versenyképesség megőrzéséhez.
A miniszter a kukoricatermesztéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt időszak következményeképpen a kultúra vetésterülete drasztikusan visszaesett: becsült betakarítható terület 530 ezer hektár lett, míg a várható hozam – kedvező esetben – hektáronként 3 tonna volt. A várható teljes kukoricatermés idén 1,6 millió tonna körül alakulhat. Importálni kell majd, Romániából vagy Lengyelországból. A becslések szerint az idei termésű kukoricának nagyságrendileg 20-30%-ánál fog jelentkezni toxinprobléma.
Piaci válság van. Ilyenkor rövid távon működhet a termelés növelése, de egy elhúzódó válságnál ez kontraproduktív lehet. A terméktöbbletet le kell vezetni, addig nem fog megoldódni a válság. Egyelőre még nem látni a fényt az alagút végén
- mondta Bóna Szabolcs.
Az agrárminiszter szerint az ágazatban középtávon az jelenthet megoldást, ha olyan termékeket tudunk gyártani, amelyek népszerűek, amelyek keresettek, amelyek eladhatóak és eltarthatóak. Bóna Szabolcs azt is hangsúlyozta, hogy az ágazat likviditásának biztosítására el tudtak indítani egy rendkívüli előleg-programot: ennek keretén belül október elejéig 105-106 milliárd forintnyi előleget szerettek volna kifizetni, de mostanra már 200 milliárd forint felett járnak, év végéig pedig szeretnék elérni szeretnék a 400 milliárdos kifizetést. A probléma az, hogy ez előleg, nem többletforrás. A kormány ezért jelenleg keresi a lehetőségeket, hogyan tudna extra forrásokat biztosítani az ágazatban. A de minimis keretek kibővítéséhez például Magyarország már elindított egy petíciót, amihez több uniós tagállam is csatlakozott. Ennek az átfutása azonban minimum fél év.
Bóna Szabolcs szerint a következő fél évben az ágazat szereplőinek mindent meg kell tenniük a túlélésük biztosítása érdekében. Csak ösztönözni tudja a tejágazat szereplőit, hogy a Terméktanács feladatait, funkcióit terjesszék ki, mert a döntéshozók ez alapján tudnak segíteni az ágazaton. Két fontos területet emelt ki, ahol szükség lenne az előrelépésre: ez a piacszabályozás és a piac etikai kódexének elfogadása fontos lenne. Az előbbinek része lehet az árképzés meghatározása, ami segítség lehet az ágazat szereplőinek. Emellett kiemelten fontos lenne az együttműködés az ágazat szereplői között.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium egy új, átfogó élelmiszerlánc- és agrárstratégián dolgozik. Ennek céljai közé tartozik a magasabb hozzáadott értékű termékek felé történő elmozdulás, a technológiai modernizáció és fenntarthatóság, a szakképzett munkaerő biztosítása
- ismertette a miniszter.
Bóna Szabolcs végezetül megismételte, hogy jelenleg nagyon drága az energia, a munkaerő és a takarmány, ráadásul az is nagy gond, hogy elmaradt a technológia- és termékfejlesztés a tejágazatban, de a tárcavezető szerint a legnagyobb probléma az ágazat nem megfelelő energiahatékonysága. Ezen a téren azonban várhatóan lesz lehetőség uniós források bevonására is - jelezte az agrár- és élelmiszergazdasági miniszter.