agrarszektor.hu • 2026. október 23. 12:01
Egy friss elemzés szerint több mint ötvenezer ember veszíthette életét Európában az idei nyári hőhullámok következtében.
Több mint ötvenezer ember veszíthette életét a 2026-os nyár hőhullámai következtében Európa nagyvárosaiban, ami minden korábbi rekordot megdönt. Egy friss tudományos elemzés szerint a halálesetek mintegy kétharmadáért közvetlenül az éghajlatváltozás tehető felelőssé - írta a CNN.
A Nature Health folyóiratban megjelent, szakmailag lektorált tanulmány szerint a 2026-os nyár volt a valaha mért legpusztítóbb időszak az európai hőséghalandóság szempontjából. A kutatók 30 európai ország 854 városának adatait vizsgálták meg, és a tényleges hőmérsékleti értékeket összevetették azokkal a modellezett adatokkal, amelyek a klímaváltozás hiányában lettek volna várhatók. Ezt követően a magas hőmérséklet és a napi halálozási mutatók közötti, korábban igazolt összefüggések alapján becsülték meg a hőség okozta halálesetek számát június elejétől augusztus végéig.
A becslések alapján összesen 50 391 ember halt meg a hőség miatt a vizsgált városokban, amelyek az érintett országok lakosságának mintegy 40%-át fedik le. Ez az elmúlt 26 év legmagasabb értéke, amely jelentősen meghaladja a korábbi súlyos európai hőhullámok – a 2003-as és a 2022-es – áldozatainak számát.
Nyugat-Európa a valaha mért legforróbb nyarát élte meg, a hőmérséklet átlagosan 2,9 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot, egyes napokon pedig a megszokottnál több mint 12 fokkal volt melegebb. Bár Dél- és Nyugat-Európát érintette a legsúlyosabban a kánikula, a jellemzően hűvösebb északi régiókban, köztük az Egyesült Királyságban is több ezren veszítették életüket. A legveszélyeztetettebbek a 85 év felettiek voltak, ám a rendkívüli meleg minden korosztályra veszélyt jelentett, az adatok szerint több mint 800, életkorukat tekintve 20 és 45 év közötti ember is a hőség áldozatává vált.
A kutatás egyik legfőbb megállapítása, hogy az éghajlatváltozás egyre nagyobb szerepet játszik a hőséghalandóságban. Míg a század elején a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó felmelegedés a hőség okozta halálesetek nagyjából negyven százalékáért felelt, ma ez az arány már eléri a kétharmadot. Clair Barnes, a tanulmány társszerzője, az Imperial College London kutatója hangsúlyozta, hogy
amíg nem szabadulunk a fosszilis energia függőségtől, egyre forróbb és veszélyesebb nyarakra kell számítanunk.
Az eredmények alig néhány héttel az ENSZ törökországi klímacsúcsa előtt láttak napvilágot, nem sokkal azután, hogy egy ENSZ-jelentés megállapította, miszerint a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozásának esélye végleg elszállt. Raquel Nunes, a Warwicki Egyetem munkatársa – aki nem vett részt a kutatásban – különösen aggasztónak nevezte, hogy a 65 év alattiak körében is több ezres nagyságrendű a becsült áldozatszám, ami rácáfol arra a tévhitre, hogy a szélsőséges hőség kizárólag az időseket veszélyezteti.