PR • 2026. január 20. 12:01
A műtrágya és az inputanyagok egyre magasabb ára, a fenntarthatósági törekvések és a szigorodó szabályozások mind abba az irányba mutatnak, hogy a gazdálkodóknak nem érzésből, hanem mérésből kellene dönteniük. Ehhez azonban minden gazdának pontosan ismernie kellene talajainak aktuális állapotát és az ott zajló biológiai folyamatokat, ami egyelőre csak kevesekről mondható el. Az innovatív biotechnológiai mérések jelentőségéről Horváth Ármin, a CHGene biotechnológiai labor üzletág vezetője beszélt az Agro Naplónak.
2025-ben a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák helyzetét nemcsak a szélsőséges időjárási események határozták meg, hanem a növekvő kártevőnyomás, az inputanyagok drágulása és a gazdaságpolitikai környezet változásai is. Ebben a kiszámíthatatlan közegben egyre világosabban látszik, hogy a gazdáknak többet kell foglalkozni a talajaik állapotával és biológiai aktivitásával, hiszen ezek határozzák meg, hogy a kijuttatott inputanyagok valóban hasznosulnak-e vagy csak költséget jelentenek. A jelenleg elterjedt hagyományos talajvizsgálati módszerek azonban nem adnak választ arra, hogy sejtes és molekuláris szinten pontosan milyen folyamatok irányítják a tápanyagfelvételt és a növény–talaj kapcsolatot. A technológia azonban szerencsére ma már ott tart, hogy ezek a korábban csak kutatási környezetben vizsgált folyamatok a gyakorlat számára is mérhetővé váltak.
Mint azt Horváth Ármin, a CHH Műszaki KFT új biolabor üzletágának vezetője az Agro Naplónak elmondta, a legmodernebb műszerekkel már ki tudják mutatni, hogy egy adott időpillanatban a növény gyökérzete körül vagy akár a növényen belül milyen baktérium- és gombafajok milyen arányban vannak jelen. Ezen túl azt is meg lehet vizsgálni, hogy ezek a mikroorganizmusok anyagcsere-folyamataik során milyen jelzőmolekulákat (jellemzően fehérjéket) termelnek, és ezek hogyan befolyásolják majd a növény fejlődését.
A gyakorlatban ennek például a műtrágya-hasznosítás szempontjából van kiemelt jelentősége. A nitrogén-körforgalomban részt vevő mikroorganizmusok ugyanis kulcsszerepet játszanak abban, hogy a talajban jelen lévő nitrogén, szerves anyagok és egyéb komponensek milyen arányban válnak a növény számára felvehetővé. Ha ezen talajalkotók jelenlétét és az azokat anyagcsere-folyamatukban hasznosító organizmusok arányát molekuláris biológiai módszerekkel kimutatják, akkor pontosabb képet lehet kapni arról, hogy egy adott helyen mekkora tényleges tápanyag-hasznosulással lehet számolni.
A molekuláris biológiai vizsgálatok jelentősége azonban nem áll meg a műtrágya-hasznosításnál. Az elmúlt években látványosan megnőtt ugyanis az érdeklődés a biológiai alapú talajmegújító és tápanyag-utánpótló készítmények iránt, ezek hatékonysága azonban szintén nagyban függ attól, hogy milyen élő rendszerbe kerülnek ki. Ha előzetesen nem ismert a talaj mikrobiológiai állapota, akkor egy ilyen beavatkozás eredménye sem lesz annyira pozitív, mint amennyire egy tudatos előkészítés révén lehetne.
Mint azt Horváth Ármin hozzátette, az innovatív méréstechnika a takarmányozásban is előnyt jelent. A haszonállatok bélsármintájának vizsgálata alapján ugyanis tudnak következtetni arra, hogy egy adott takarmány milyen mértékben hasznosul és adott idő után milyen módon változtatja meg az állat bélmikrobiomját.
Felmerülhet a kérdés, hogy ezekre a vizsgálatokra mennyire van ma igény a magyarországi gyakorlatban, különösen kisebb gazdaságok esetében. Horváth Ármin szerint a költségeket nem önmagukban, hanem a döntések minősége felől érdemes vizsgálni. Egy pontosabb kép a talaj biológiai működéséről ugyanis segíthet elkerülni a felesleges inputfelhasználást, ami már rövid távon is megtakarítást eredményezhet.
Azt látjuk, hogy a mérésekre megvan az igény, ugyanakkor a végfelhasználó nem biztos, hogy meg tudja fogalmazni magának, hogy pontosan mire van szüksége. Ez az igény egyébként abból is fakad, hogy az egyes termelőknek a fenntarthatóság jegyében költséghatékony és termelésoptimalizált módszereket kell alkalmaznia, azok elvégzését pedig valamilyen módon igazolniuk is kell a hatóságok felé. Az ezzel kapcsolatos szabályzat is folyamatosan változik, szigorodik, és abba az irányba tolódik el, hogy a vegyszeralapú kezelések helyett biológiai módszerekkel optimalizálják a termelést. Ezek mérésére a győri CHGene biolaborunkban korszerű gépeket használunk, például teljes genomszekvenátort. A kinyert adatokból általunk elkészített riport már alkalmas arra, hogy a termelő igazolni tudja, hogy adott paramétereket tekintve mennyire felel meg az elvárásoknak
– mutatott rá Horváth Ármin, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a mérések újszerűsége hoz magával egy bizonyos költségszintet, a személyes igényekre szabott mérések költsége sok mindentől függ. Néhány évvel ezelőtt ráadásul ezek a költségek még jóval magasabbak voltak, így azoknak is érdemes újra utánajárni a részleteknek, akik korábban drágállották az eljárást.
Fontos ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy ezek az innovatív molekuláris biotechnológiai mérések természetesen nem váltják ki a gyakorlati tapasztalatot, a döntéshozatalt azonban új szintre emelik, ami komoly versenyelőnyt jelenthet a mostani krízisekkel teli időszakban. (x)