MTI • 2020. december 10. 13:30
Minden érdeklődő véleményére számít az Agrárminisztérium (AM) a Magyar akvakultúra-fejlesztési operatív program (Makop 2021-2027) stratégiai környezeti vizsgálata kapcsán - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében a tárca. A szakmai és a civil szervezetek, valamint a program iránt érdeklődő magánszemélyek is lehetőséget kapnak, hogy véleményezzék a Makop-ra vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálatot, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátott a Makop irányító hatósága. A Makop stratégiai környezeti vizsgálatát érintő szövegszerű észrevételeket, javaslatokat a dokumentum vonatkozó fejezetének és oldalszámának megjelölésével 2021. január 1-ig várja a Makop irányító hatósága.
A halgazdálkodási ágazat magába foglalja a tógazdaságokban és az intenzív üzemekben történő haltermelést, a halfeldolgozást és a természetes vizek horgászati hasznosításával összefüggő halgazdálkodási tevékenységet. A hazai halgazdálkodásban dolgozók legfőbb feladata a fogyasztók egészséges és biztonságos élelmiszerrel történő ellátása, a vízi és vizes élőhelyek fenntartása és javítása, a vidéki munkahelyteremtés, a hagyományok megőrzése, a rekreációs szolgáltatások nyújtása és hozzájárulás a halfogyasztás növekedéséhez. Mindezek elérése érdekében a Makop kiemelt célja a fenntartható akvakultúra fejlesztése a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával, valamint a haltermelés és halfeldolgozás versenyképességének növelése az Európai Unió elvárásainak megfelelően a környezetterhelés csökkentésével - hangsúlyozta az AM. A célok közé tartozik az induló akvakultúra vállalkozások ösztönzése, az új fajok termelésbe vonásának elősegítése és az intenzív, innovatív technológiák alkalmazása.
A Makop keretében a hazai társfinanszírozással együtt valamivel több mint 16,4 milliárd forint áll rendelkezésre a hazai haltermelés és a halfeldolgozás fejlesztéséhez, a halastavak természeti értékeinek megőrzéséhez, illetve a halételek fogyasztásának népszerűsítésére. A rendelkezésre álló támogatási keretet Magyarországnak 2023-ig kell felhasználnia.
A stratégiai környezeti vizsgálat célja a környezeti szempontok integrálása a döntéshozatali folyamatokba. Egyik alapvetése, hogy a közösségi forrásokból érkező támogatások csak olyan intézkedéseket generálhatnak, amelyek környezeti teljesítménye kedvező, valamint a fenntartható fejlődés követelményeit maradéktalanul teljesítik. Ez egyrészt környezetpolitikai cél, másrészt az ágazat hosszú távú érdeke is.