Több százezres bírság jár ezért Magyarországon: sok haltermelő nem is tud róla

agrarszektor.hu2022. november 4. 08:32

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése. Ebből kifolyólag az őszi haltelepítési időszakban a halőrök országszerte fokozottan vizsgálják az előírások betartását. Szeptember óta az ÁHSZ szakemberei természetvédelmi okok miatt két esetben tiltották meg invazív ezüstkárászok telepítését a hazai halgazdálkodási vízterületeken, több esetben pedig eljárás indult a feltárt szabálysértések miatt.

Az ősz a tógazdaságok számára a nagy lehalászások kezdetét jelenti: a haltermelők ekkor látják meg az év közben befektetett munka eredményét. A lehalászott zsákmány ekkor kerül a nevelőtavakból a téli raktározásra kialakított telelőtavakba, illetve egyenesen feldolgozásra vagy pedig telepítésre a hazai halgazdálkodási vízterületekbe - olvasható a Nébih oldalán. Az ellenőrizhetőség érdekében a telepítések előzetes bejelentését jogszabály írja elő: ennek értelmében a halgazdálkodásra jogosult minden tervezett haltelepítését köteles legalább 3 nappal a kihelyezést megelőzően bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről a telepítés napját követő 8 napon belül realizációs bejelentésben kell beszámolnia. 

A haltelepítések szabályosságának és a halak nyomon követhetőségének ellenőrzése az ÁHSZ kiemelt feladata. Az elmúlt két hónapban az állami halőrök több mint 10 esetben tartottak helyszíni ellenőrzést, melynek során 3 alkalommal indítottak eljárást, 2 esetben megtiltották a kihelyezendő hal telepítését - invazív ezüstkárász telepítésének szándéka miatt –, további 3 esetben pedig jelenleg is vizsgálatot folytatnak a szakemberek. Itt fontos megjegyezni, hogy a Nébih értelmezésében invazívként kell tekinteni azokra a halfajokra, melyek Magyarország vízterületein nem őshonosak és spontán módon vagy emberi tevékenység következtében kerültek be a természetes vizeikbe. Ilyen például a törpeharcsa, a busa, az ezüstkárász, az amurgéb, továbbá a razbóra és a naphal. Az invazív halfajok gyors szaporodásuk révén veszélyeztetik a növény- és halfajok sokféleségét. Az őshonos fajokat kiszorítva, gyakorta az élőhelyek elszegényedését okozzák. 

A Nébih ÁHSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján gyakori jogszabálysértés a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés. Szintén rendszeresen előforduló probléma az engedéllyel telepíthető idegenhonos halfajok jogosultság nélküli vízbe helyezése. Mindezek a jogszabálysértések jelentős veszélyt jelentenek őshonos halállományra, melyek következményeként 500 ezer forinttól egészen 5 millió forintig terjedő halgazdálkodási bírságot szabhat ki a hatóság!

Az ÁHSZ emellett jelezte, hogy Magyarország természetes vizeinek halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös feladat! Amennyiben bárki horgászattal, halászattal vagy halkereskedelemmel kapcsolatos szabálytalanságot tapasztal, a hatóság arra kéri, jelezze észrevételét az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!

Címkék:
haltelepítés, bírság, nébih, halgazdálkodás, intézkedés, jogsértés, hatósági-eljárás, nébih-állami-halőri-szolgálata, hatósági-ellenőrzés, engedélyköteles, halállomány, megakadályozás, halfaj, halőr, invazív, őshonos-állat, invazív faj,