A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
Oxigénhiány miatt halpusztulás kezdődött a tihanyi Belső-tóban, amely szinte kizárólag egy inváziós halfajt érint.
A mocsári teknős országszerte megtalálható tavak, folyók, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken.
Egyre többfelé jelennek meg és terjednek el az édesvízi medúzák a magyar vizekben.
Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a számtalan kórokozót és kártevőt, amelyek komoly kockázatot jelentenek a növényekre.
A Normafán már megkezdték a kőrishajtás-pusztulás által érintett fák eltávolítását.
A rohamosan zsugorodó természetes élőhelyek és az egyre súlyosabb aszályok miatt a városi kerti tavak kulcsfontosságú menedékké váltak.
Egyre nagyobb ökológiai problémát okoznak a Ráckevei-Soroksári-Dunán (RSD) a felelőtlenül szabadon engedett, inváziós teknősök.
Ha mégis ragaszkodunk bizonyos terjeszkedő fajokhoz, érdemes őket cserépbe ültetni vagy gyökérgáttal körbevenni.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
Már most akkora a biológiai invázió itthon, hogy vezetjük vele a világranglistát.
A klímaváltozásnak és a vándormadaraknak köszönhetően megjelent Magyarországon a nem őshonos, invazív Hyalomma kullancs.
A halállományok megóvása nemcsak természetvédelmi, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is.
Az őshonos ökoszisztémát egy veszélyes, agresszíven terjeszkedő betolakodó fenyegeti.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan alacsony a Velencei-tó vízszintje márciusban, mint idén.
Szicíliában is megjelent a paprikatripsz, az Almeríában már korábban komoly növényvédelmi problémát okozó kártevő az olasz termelést is fenyegeti.
A Covid–19 időszakában a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható.
A tatai Öreg-tó körüli erdősáv Tata egyik legfontosabb védőzónája: hűt, árnyal, szűri a port, és élőhelyet ad a tó kiemelt madárvilágának.
A magyar nemzeti parkok területén folyamatosan zajlanak a természetvédelmi fejlesztések.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
