Berla Attila • 2025. április 25. 05:59
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában adalékanyagként használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme. Ez felel a szív- és érrendszer, valamint a vesefunkciók szabályozásáért is. A szintetikus aminosavak, amilyen az L-arginin is, lehetővé teszik azt, hogy alacsonyabb összfehérje tartalommal rendelkező takarmányok etetése mellett is kielégítsék az állatok aminosav-szükségletét. Cikkünkben Czompó Krisztiánnal, a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. értékesítési és innovációs igazgatójával jártuk körbe az L-arginin állatokra gyakorolt hatásait.
Ahogy arról már korábbi cikkében írt az Agrárszektor, az Európai Unió új adalékanyagot engedélyezett, ami bekerülhet a takarmányba. Az Escherichia coli CGMCC 7.401 által termelt L-arginin valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő használatát engedélyezték. A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Mi is valójában az L-arginin?
A szakember elmondta, hogy az L betű az aminosavak konfigurációját jelenti (a fény forgatási irányát jelöli), a kémiai térszerkezet leírására szolgál. Az arginin pedig egy esszenciális aminosav, ami fehérjeszintézisben játszik központi szerepet. Poliaminoknak, prolinnak és a glutaminszintézisnek a szubsztrátja, éppen ezért közvetlen módon befolyásolja az anyagcserét, a növekedést, az immunreakciókat és meghatározza az általános egészségi állapotot. Emellett a nitrogén-oxid bioszintéziséhez is szükséges, ami a szív és érrendszer, valamint a vesefunkciók szabályozásában játszik fontos szerepet.
Czompó Krisztián hozzátette, hogy amelyik haszonállat megfelelően van takarmányozva, az valószínűleg nem szenved aminosavhiányban. Az arginin az inkább annak kapcsán került napirendre, amikor az állati takarmányozásból egyre jobban elkezdték kivezetni az állati eredetű fehérjék használatát. Ezzel kikerült a húsliszt, majd ezután az állatjóléti és állatvédelmi szabályozások miatt már nem használták sem a sertést, sem a baromfihúslisztet a takarmányokban, és így a növényi eredetű diéták kerültek az előtérbe. A növényi eredetű diétákkal pedig magas nyersfehérje tartalmú étrend etetése szükséges, hogy teljes egészében kiszolgáljuk az állatok aminosav szükségletét.
Egy ilyen aminosav engedélyezése nagyon hosszas és számos ellenőrzés előzi meg, mire valamit takarmányozásra alkalmasnak minősítenek, hiszen a takarmányozás az élelmiszerláncnak a része. Amit a takarmányba esetlegesen beviszünk az állati szervezetbe, annak akár, mint a humán élelmiszer alapanyagra, is hatása lehet, éppen ezért ezeket nagyon hosszasan és nagyon mélyreható vizsgálatoknak vetik alá. Ezeket az aminosav-szintetizátumokat is először laborokban vizsgálják, hogy van-e bárminemű károsanyag-tartalma, ha nem találnak, akkor állatkísérleteknek vetik alá. Állatkísérletekben igazolni kell azt, hogy el tudja látni a funkcióját, és utána történik meg maga a regisztráció és az engedélyezés.
Miért éri meg L-arginint használni a takarmányozásnál?
Főként a szója a legnagyobb növényi fehérjeforrás, de jellemző még az extrahált repcedara, vagy az extrahált napraforgó dara és hogyha ezeket a fehérjeforrásokat etetjük a gabonák mellett, akkor az állatoknak egy magas nyersfehérjetartalommal kielégíthető az összes aminosav igénye. Czompó Krisztián arról is beszélt, hogy vannak az úgynevezett szintetikus aminosavak, ilyen az L-arginin is, amelyek lehetővé teszik azt, hogy egy alacsonyabb összfehérje mellett ideális módon kielégítsük az állatoknak az aminosav igényét.
Én azt mondanám, hogy ezt onnan lehet jól megközelíteni, hogy az L-arginin kiegészítéssel egy alacsonyabb nyersfehérjetartalmú takarmánnyal is el lehet érni az állat genetikai potenciálját, ami mondjuk a növekedésre, vagy bármilyen egyéb állati termék előállítására vonatkozik. Ez azért nagyon fontos, mert így kedvezőbb költségszerkezettel tudunk állati terméket előállítani, illetve a környezeti lábnyomunk is kisebb
– fogalmazott Czompó Krisztián az Agrárszektornak.
A szakember úgy fogalmazott, a fehérjeszintézisre gyakorolt hatásán keresztül a nagy növekedésű hús, például húscsirke takarmányozásában nagy jelentősége van ennek az aminosavnak. Ugyanis, ha az argininszintet megfelelően ki tudjuk elégíteni, akkor a csirkék korai életszakaszában a mellizom és a combizomsejteknek a szaporodása és a mérete pozitívan befolyásolható vele, vagyis gazdaságosabban tudjuk előállítani a bojler csirkét.