Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
A klímaváltozás és az aszályok miatt súlyos takarmányozási válság fenyegeti a magyar lótartókat.
A lucerna az egyik legfontosabb takarmány, de emberi fogyasztása is egyre jellemzőbb.
A szakértők szerint a jövőben nem a takarmány mennyisége lesz a nagy kérdés, hanem az alkalmazkodás.
A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet az aktuális piaci helyzetre hívta fel a magyar termelők figyelmét.
A rendkívüli aszály és a tartós kánikula súlyos takarmányhiányt, valamint drasztikus áremelkedést idézett elő a hazai mezőgazdaságban.
Ha a gazdák kevesebb kocával is képesek több malacot előállítani, jelentősen csökken az erőforrás-igény.
Komoly szerepet kaphatnak az állattenyésztésben a körforgásos takarmányok és takarmány adalékanyagok.
Új kutatási eredmények szerint bizonyos élesztőalapú takarmány-összetevők mérsékelhetik a PRRS-nek a hatásait a választott malacokban.
A magas olajsavtartalmú szójabab egyre komolyabb és nagyobb figyelmet kap a tejágazatban.
A betegségek többsége nem egyik napról a másikra jut el a szemmel látható, súlyos klinikai tüneteket mutató állapotig.
A pápai Agrotét Kft-nél jártunk, ahol Fejes László ügyvezető igazgatóval beszélgettünk szakmai pályájáról, a sertéstenyésztés mindennapi kihívásairól, valamint az Agrofeed Kft-vel kialakított, hosszú évekre visszanyúló együttműködésről.
Kevesebb ammónia a baromfiistállóban: belga kutatók különböző eljárásokat teszteltek gyakorlati körülmények között.
Európában immár nulla napos élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkezik a monenzin alapú Coxidin nevű kokcidiosztatikum.
Kenyai kutatók a fokhagymából származó allicint vizsgálják a baromfitakarmányozásban használt antibiotikumok természetes alternatívájaként.
A fenntartható takarmányozás, a rovarfehérje-alapú innovációk és a háztáji állattartás jövője is egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban.
Az Alapvetés podcast eheti műsorában a magyar állattenyésztést érintő kihívásokról beszélgetünk.
Magyarországon az állattenyésztés és a takarmányipar is nyomás alatt van, egyedül a baromfiágazat helyzete reménykeltő.
Az amerikai szarvasmarha-állomány 75 éves mélypontra zsugorodott, miután a tartós aszály kiszárította a legelőket és megemelte a takarmányozási költségeket.
A személyre szabott táplálkozás egyik központi kérdése az egyéni genetikai adottságok és a bélmikrobiota összetétel szerinti integrálás.
A haszonállattartók, vadgazdálkodók és a vidéki lakosság számára a farkas jelenléte sokszor új kihívásokat jelent.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
Ma 9 órakor már csak 19 centimétert mutatott a bajai vízmérce, ami sokkoló negatív rekordot jelent.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
