A norvég Lerøy Seafood Group, a Tesco egyik beszállítója a Financial Timesnak megerősítette, hogy valamennyi tengeri lazactelepén bevezette a csirkemellékterméket tartalmazó takarmányt. A világ legnagyobb lazactermelője, a Mowi – amely a Sainsbury's és az Asda beszállítója is – szintén tervezi a baromfialapú takarmány bevezetését norvégiai és skóciai telepein. A Grieg Seafood júliusban állt át az új takarmányra, a világ második legnagyobb termelőjének számító SalMar pedig márciusban kezdte meg a tesztelést - közölte a Financial Times.

A váltást elsősorban gazdasági kényszer hajtja, mivel a hagyományos halliszt ára az elmúlt két évben csaknem megduplázódott a csökkenő vadhalállományok és a növekvő kínai kereslet miatt. A baromfialapú takarmány tonnánkénti ára ennek kevesebb mint a fele. Az idei rendkívül erős El Niño jelenség tovább súlyosbította a helyzetet, mert megzavarta a perui szardellahalászatot, pedig Peru adja a világ halliszttermelésének egyötödét. Ráadásul ettől a hónaptól a lazactakarmány-gyártóknak csökkenteniük kell a kék tőkehal felhasználását is, miután az alapanyag elveszítette fenntarthatósági tanúsítványát.

Az állati melléktermékek haltakarmányként való felhasználását Nagy-Britanniában 2013-ig tiltották a kergemarhakórral kapcsolatos aggodalmak miatt. A chilei és kanadai lazactelepek már évek óta használnak csirkemellékterméket, az európai termelők azonban sokáig tartózkodtak ettől. Egy 2026-os Nofima-tanulmány szerint a brit és francia fogyasztók "természetellenesnek és undorítónak" tartják, hogy a lazacot csirkével etetik.

A fogyasztók ugyanakkor nehezen szerezhetnek tudomást a gyakorlatról, mivel a kiskereskedők jogszabályi kötelezettség hiányában nem tüntetik fel a haltakarmány összetevőit a csomagoláson. A Tesco 2021-ben még tiltotta a baromfialapú haltakarmányt a beszállítóinál, a Waitrose pedig 2024-ben közölte, hogy nem engedélyezi a feldolgozott állati fehérjék felhasználását. Egyik áruházlánc sem válaszolt arra a kérdésre, hogy azóta változtatott-e az álláspontján. A Sainsbury's azt közölte, hogy sajátmárkás lazacánál tiltja a baromfi-összetevőket, de a külső márkákra vonatkozóan nem nyilatkozott.

A csirkemellékterméket – köztük csontot, májat, agyvelőt és más, emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített részeket – részben brit baromfitelepekről szerzik be. Ez a paradox helyzet azt eredményezi, hogy a brit csirkehulladékot Norvégiába szállítják feldolgozásra, ahol lazactakarmánnyá alakítják, majd a halat visszaexportálják az Egyesült Királyságba. A JG Pears feldolgozóüzem igazgatója szerint a lazactermelők növekvő kereslete már most felhajtja a csirkemaradékok árát.