agrarszektor.hu • 2025. augusztus 17. 12:01
Az aszály, a csökkenő árak és fogyasztás hármas szorításában küzd a hazai halászati ágazat. A halastavak kulcsszerepet játszhatnának a vízmegtartásban, de ehhez sürgős fejlesztésekre lenne szükség.
Nehéz időszakot élnek át a magyar haltermelők. Bár tavaly 10 százalékkal nőtt a haltermés, az idei aszály miatt újra visszaesésre kell számítani – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint azonban nem ez jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a fiatal generáció már nem lesz hajlandó megküzdeni a kedvezőtlen körülményekkel, különösen a növénytermesztőkhöz képest alacsonyabb támogatások miatt, miközben a halászok által végzett ökológiai szolgáltatásokért nem jár kompenzáció - írta meg a Világgazdaság.
A piaci helyzet is kedvezőtlenül alakul: csökkent a hal ára, a fogyasztás és a horgászok száma is. Az élő ponty tó melletti eladási ára a tavalyi 1500 forint/kg-ról idén 1200 forint körülire esett vissza. A karácsonyi szezon különösen fontos az ágazat számára, hiszen a pontyok 60 százaléka ekkor kerül a vásárlókhoz, ám tavaly hosszú idő után először csökkentek az ünnepi eladások. A jövőt illetően aggasztó, hogy alig történnek fejlesztések az ágazatban.
Hat év alatt mindössze 17 hektár új halastó létesült állami támogatással, és csak 120 hektárnyi tóterület rekonstrukciója valósult meg. Lévai szerint ez nem meglepő, hiszen a halastavak legjobb esetben is csak 4-5 százalékos árbevétel-arányos eredményt tudnak elérni. A felszíni vizek hiánya mellett komoly gondot jelent a talajvízszint drasztikus süllyedése is az ország szinte egész területén.
Az aszályosodás felgyorsult, hiszen amikor a felszíni vízkészletek nem töltődnek föl, amikor nincs tele például sem a Balaton, sem a Velencei-tó, és a halastavak nagy része sem, akkor nyilván kevesebb víz jut le az alsóbb talajrétegekbe is
– magyarázta a szakember.
A helyzetet súlyosbítja, hogy megváltoztak a csapadékviszonyok: a lassú, téli csapadék helyett jellemzőbbé váltak a hirtelen lezúduló esők, amelyek nagy része a vegetációs időszakban hullik, és amit a növényzet gyorsan felhasznál. Az állóvizek párolgása is intenzívebbé vált: a korábbi nyári 1,2-1,5 centiméteres napi párolgás helyett ma már 2-2,5 centiméter a jellemző a különösen meleg napokon. A dunántúli halastavak különösen súlyos helyzetben vannak, mivel nem jut elegendő felszíni víz a feltöltésükhöz. Idén tavasszal is csak 70-80 százalékos volt a tavak, tározók általános feltöltöttsége a Dunántúlon.
Pedig a halastavak jelentős vízmegtartó kapacitással rendelkeznek: a mintegy 26 ezer hektárnyi halastóban körülbelül 300 millió köbméter víz tárolható, szemben az ország összes tározójának 178 millió köbméteres kapacitásával. A szakember szerint hiányzik az infrastruktúra megfelelő karbantartása. A halastavak kapacitása jelentősen növelhető lenne, ha – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – 30-40 évente megkotornák őket. Az 1970 óta elmaradt kotrások miatt az iszapréteg megvastagodott, ami jelentősen csökkenti a tavak víztároló képességét.
Lévai Ferenc hangsúlyozta, hogy a halastavak valódi klímaszolgáltatást végeznek: jelentős mennyiségű vizet párologtatnak, a víz 20-25 százaléka az altalaj felé távozik, emelve a talajvízszintet, télen pedig tárolni tudják a csapadékot. A halastavak ökológiai jelentősége is kiemelkedő. Míg a Balatonban egy hektáron 30-50 kiló hal él, addig egy halastóban ugyanekkora területen 600-800 kilogramm. A halastavak élővilága rendkívül gazdag: a lárváktól a szitakötőkön és békákon át a halakig és madarakig terjedő ökoszisztéma tömege a 26 ezer hektáron többszöröse a magyar mezőgazdaság által művelt teljes terület ökoszisztémájának.
A megváltozott vízgazdálkodási szemléletnek, amelynek célja a vízmegtartás, odáig is el kellene jutnia, hogy ősszel ne engedjük el a halastavak körülbelül 150 millió köbméternyi megmaradt vizét, némi állami segítséggel ezeket a vizeket vissza lehetne tartani
– javasolta Lévai Ferenc. Ehhez ösztönzőkre és a gátak teherbíró képességének növelésére lenne szükség.
Az Aranyponty tórendszerének 10 millió köbméter a kapacitása, és amikor teljesen fel van töltve, a környékbeli településeken egy méterrel emelkedik a kutak vízszintje. Jelenleg azonban olyan kevés vizet kapnak, hogy a töltöttség csak 60-70 százalékos.