agrarszektor.hu • 2025. október 11. 15:02
Egy hivatalosan helyileg kihaltnak nyilvánított sima tokot fogtak ki a Dráva-folyóból Horvátországban. A 176 centiméteres, 35 kilogrammos példányt a horgász visszaengedte a vízbe, a ritka felfedezés pedig óvatos optimizmust keltett a természetvédők körében.
Rendkívüli fogásról számolt be a horvát sajtó: szeptember 27-én, szombaton egy sima tokot (Acipenser nudiventris) fogtak ki a Dráva-folyóból Horvátországban. A halat Dario Balog horgász terelte partra a Križnica-sziget közelében, Golo Brdo településnél. A 176 centiméter hosszú és 35 kilogramm tömegű hal kifárasztása komoly kihívást jelentett - közölte a Pecaverzum.
Borzasztóan erős volt, többször is kiugrott a vízből, igazi harc volt a folyóban
– mesélte a horgász, aki mintegy 40 percig küzdött a hallal, majd épségben visszaengedte a folyóba.
Balog elmondása szerint eredetileg ragadozó halra vadászott pici csalihallal, 35-ös damilon és 2-es horgon. Körülbelül 20 perc várakozás után a bot teljesen meghajlott, és a zsinór gyorsan kezdett lepörögni az orsóról. A hal partra húzásában egy társa és a helyi halőr segítette. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a simatokot a Duna vízgyűjtő területén az utóbbi évtizedekben rendkívül ritkán észlelték. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2021-es értékelése szerint a faj a Duna-medencében funkcionálisan kihaltnak, illetve helyileg kipusztultnak tekinthető. Az utolsó hitelesen dokumentált előfordulása ebből a térségből 2009-ből származik.
Harka Ákos és Sallai Zoltán szakkönyve szerint a simatok eredetileg a Fekete- és a Kaszpi-tenger partközeli vizeinek lakója, ahonnan ívásra a betorkolló folyókba vándorol. Magyarországon mindig is a ritkább tokfélék közé tartozott, de régebben minden nagyobb folyóvízünkben előfordult. Az utóbbi évtizedekben a Duna, a Dráva, a Mura és a Tisza vízgyűjtőjén észlelték néhány példányát.
Ez rendkívül ritka esemény. Sajnos egyetlen példány észlelése még nem jelenti azt, hogy életképes populációról beszélhetünk, de mindenképpen biztató jel: azt mutatja, hogy a Drávában még léteznek olyan természetes élőhelyek, ahol a tokfélék képesek túlélni
– nyilatkozta Beate Striebel, a WWF tokhalprogramjának vezetője.
A szakértők szerint a simatok természetes vándorlását a Dunából a Drávába a Vaskapu vízierőmű akadályozza, ami hozzájárult a faj fokozatos eltűnéséhez a felső Duna- és Dráva-szakaszokról. Az utóbbi 30 évben rendkívül ritkák a Dunában előforduló példányok, különösen a vízierőművek megépítése óta. Bár pontosan nem tudom megmondani, honnan származik ez az egyed, lehet, hogy tenyésztésből került a folyóba – vélekedett Marčić, a Zágrábi Természettudományi Kar zoológiai intézetének professzora.
A Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum, amelyet az UNESCO az első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumként ismert el, kulcsfontosságú szerepet játszik a vándorló halfajok megőrzésében. A területet gyakran "Európa Amazonasának" nevezik, mivel 700 kilométeren át húzódó, összefüggő zöld folyosót alkot. Az Európai Unió által finanszírozott LIFE RESTORE projekt keretében a WWF és 16 partnerszervezet dolgozik a folyók természetes állapotának javításán. A térség történetének legnagyobb folyó-helyreállítási programja keretében 190 kilométernyi folyószakasz "újjáélesztését" tervezik a Mura és a Dráva mentén, ami a tokfélék számára kulcsfontosságú homok- és kavicspadok, valamint mellékágak helyreállítását célozza.