Ötezer éves jégréteg alatt különleges baktériumot fedeztek fel az Aranyosfői-jégbarlangban.
Az elmúlt 150 év vízrendezési gyakorlata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk fokozatosan elveszítette természetes vízgazdagságát.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a tojáshéj rendkívül sokoldalú, természetes és filléres kerti alapanyag.
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is.
A hazai vízgazdálkodási és környezetvédelmi szabályozás értelmében, az öntözési célú vízigények kielégítése elsődlegesen felszíni vízkészletekből történhet.
A szakértők szerint a hazai talajoknak nagy szükségük van a hóolvadás során keletkező vizekre.
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
Pozitív értékelést adott az EFSA egy pektinben gazdag kávéeredetű élelmiszer-összetevőről.
A bioélelmiszerek ma már egyre kevésbé számítanak luxusterméknek, folyamatosan bővül a kiskereskedelmi beszerezhetőségük.
A mézfogyasztási szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül, a fogyasztók egyre tudatosabban választanak a különböző mézfajták között.
A hótakaró természetes szigetelőrétegként védi a növényeket és a talajt a szélsőséges fagyoktól, valamint mérsékli a hőingadozást is.
A kender az emberiség egyik legősibb és legsokoldalúbb kultúrnövénye, amely napjainkban újra felkapott lett.
A fogyasztók egyre növekvő igénye a gyógynövények felhasználásának széles körű alkalmazását eredményezte napjainkra sokféle termékben.
Az ecet világszerte kedvelt fűszer és tartósítószer, amelyet sokféle formában állítanak elő.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
A Városierdő-fejlesztési Program következő állomása Budapest II. kerületének része, a Nyék-oldal lesz.
Az Északi-középhegységben tartósan megtelepedett szürke farkasok populációja 15-25 felnőtt egyed között mozog.
Az élelmiszeripari innováció és a fogyasztói elvárások folyamatos változása új lehetőségeket teremt a növényi alapú, természetes összetevők alkalmazására.
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Az éghajlatváltozás hátterében álló üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációja az agrárgazdaság egyik legösszetettebb kihívásává vált.
A 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb évre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Magyarországon.
Az automatikus mérések több szempontból is jelentősen segítik a telepvezető döntéseit.
A szamóca - vagy ahogy a köznyelvben szinte mindenki nevezi, a földieper - gondozása a nyári betakarítással nem ér véget.
Az idei év kegyetlen őszinteséggel mutatta meg, mennyire sérülékeny lett a magyar mezőgazdaság.
A régi bölcsesség szerint a gazdák három rossz évet tudnak túlélni, de az idei már zsinórban a hatodik rossz év.
