agrarszektor.hu • 2026. július 21. 15:01
Hosszú idő után ellenség helyett újra kiemelt jelentőségű ágazatként tekint az állattenyésztésre az Európai Bizottság.
Hosszú idő után ellenség helyett újra kiemelt jelentőségű ágazatként tekint az állattenyésztésre az Európai Bizottság. Erről árulkodik a nemrég bemutatott új stratégia. Az európai mezőgazdasági termelőket és szövetkezeteket összefogó Copa-Cogeca szerint üdvözlendő az új irány, hangzatos ígéretek helyett azonban ideje a tettek mezejére lépni és olyan intézkedéseket bejelenteni, amelyek valós, kézzel fogható segítséget jelentenek az állattenyésztőknek. Az Európai Bizottság ugyanis a konkrét intézkedésekkel egyelőre adós maradt és plusz finanszírozàs sem várható uniós oldalròl - írja a NAK közleményében.
Az Európai Bizottság bemutatta az új Állattenyésztési stratégiát és a Fehérjetervet, amelyet már korábban, a Mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőképe (Vision for Agriculture and Food) című dokumentumban beharangozott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli, hogy a stratégia újra elismeri az állattenyésztés és a fehérje-előállítás jelentőségét. Az Európai Bizottság a korábbi álláspontjával ellentétben végre a helyén kezeli az állattenyésztés kérdését, elismeri az élelmezésbiztonsághoz, a körforgásos gazdasághoz, valamint a kiváló minőségű fehérjék és a megújuló energia előállításához való hozzájárulását - olvasható a közleményben.
Az új állattenyésztési stratégia foglalkozik az európai állatállomány leépülésének kockázataival, a trágya és az állati melléktermékek hasznosításával, a tápanyagok körforgásával. A dokumentumban megfogalmazottak szerint e mellett szükség van az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és a Nitrát Irányelv felülvizsgálatára is. A Fehérjestratégia szerint az Európai Uniónak erősítenie kell stratégiai autonómiáját az importált takarmányfehérjéktől való függőség csökkentésével.
Fontos előrelépés továbbá annak elismerése, hogy az európai mezőgazdasági termelők meghatározó szerepet töltenek be a fenntartható fehérje-előállítás fejlesztésében, valamint hogy a Bizottság célul tűzi ki a fehérjeforrások diverzifikálását.
Ugyanakkor mindkét dokumentum továbbra is csupán szándéknyilatkozatként értékelhető, hiszen nem tartalmazzák a hatékony végrehajtáshoz szükséges operatív és szakpolitikai elemeket. Az európai mezőgazdasági termelőket és szövetkezeteket összefogó ernyőszervezet, a Copa-Cogeca szerint - melynek tagjai közt van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is -, a két stratégiában nem találni olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a gyakorlatban kézzelfogható könnyítést jelentenének a mezőgazdasági termelők számára.
Az állattenyésztők szempontjából különösen aggasztó, hogy a jelenleginél is szigorúbb állatjóléti követelményekhez nem kapcsolódik finanszírozási terv, holott ezek a beruházások komoly terhet rónak az ágazatra. A fehérjenövények fejlesztése esetében hiányzik egy átfogó kutatási terv, ahogyan a bioüzemanyagokra vonatkozó jövőbeli szabályozás alkalmazása sem egyértelmű - írta a NAK a sajtóanyagban.
Holott az állattenyésztési stratégia és a fehérjeterv csak akkor érheti el célját, ha azokat konkrét jogszabályi és pénzügyi intézkedések követik. A szervezet ezért egyebek mellett az engedélyezési eljárások egyszerűsítését, a Nitrát Irányelv gyakorlatias felülvizsgálatát, a mezőgazdaság érdekeit védő kereskedelempolitikát, hosszú távú kutatás-fejlesztési programot, az agrártermékek promóciójára szánt uniós források megőrzését sürgeti. Mindezt egy megfelelően finanszírozott Közös Agrárpolitika mellett.
A Copa-Cogeca és a NAK szerint az Európai Bizottság megbízatásának félidejéhez közeledve elérkezett az idő arra, hogy a stratégiai célkitűzéseket konkrét intézkedések váltsák fel, és még ebben a ciklusban kézzelfogható eredmények szülessenek az európai mezőgazdasági termelők számára.