agrarszektor.hu • 2026. július 27. 17:28
Az Európai Bizottság új állattenyésztési stratégiája és a hozzá kapcsolódó fehérjeterv jelentős szemléletváltást tükröz abban, ahogyan Brüsszel az állattartáshoz viszonyul. Az új megközelítés az élelmiszer-biztonságot, a versenyképességet és a stratégiai autonómiát helyezi a szakpolitika középpontjába. A dokumentumok nemcsak az Európai Unió mezőgazdasági piacát érintik közvetlenül, hanem a brit takarmánygyártók és állattartók számára is kiemelt jelentőséggel bírnak - jelentette a www.foodagribusiness.world.
A stratégia lényege rendkívül egyszerű, mégpedig az, hogy az állattenyésztés kulcsfontosságú ágazat. Az Európai Bizottság szerint ez a szektor alapozza meg az élelmiszer-termelést, tartja el a vidéki gazdaságokat, teremt munkahelyeket, és növeli Európa ellenálló képességét a jelenlegi, geopolitikai szempontból bizonytalan időszakban. A becslések szerint az állattenyésztés éves szinten mintegy 400 milliárd eurós forgalmat generál, és Európa-szerte több millió ember megélhetését biztosítja.
A stratégia bizonytalan piaci környezetben született meg, amelyet a magas takarmány- és műtrágyaárak, a különféle állatbetegségek, valamint az éghajlatváltozás okozta kihívások jellemeznek. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a termelési kapacitás megőrzése elengedhetetlen az élelmiszer-biztonság garantálásához, miközben a fenntarthatósági és állatjóléti szempontok is érvényesíthetők.
A takarmányágazat számára a fehérjeterv kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Európai Unió jelenleg is nagymértékben függ az importált, fehérjegazdag takarmány-alapanyagoktól, különösen a szójatermékektől. Jelenleg az olajos magvakból és fehérjenövényekből előállított takarmányfehérjék mindössze egynegyede származik uniós forrásból. A Bizottság ezt az arányt a jelenlegi 25,8 százalékról 35 százalékra tervezi növelni 2035-ig, aminek nem a teljes önellátás elérése, hanem a globális ellátási láncok zavaraival szembeni kitettség csökkentése a célja.
A program ösztönzőket biztosít a hüvelyes növények és a szója termesztéséhez, támogatja a tárolási és feldolgozási infrastruktúra fejlesztését, valamint elősegíti a növénytermesztés és az állattenyésztés szorosabb integrációját. Kiemelt szerepet kap a gyepterületek hatékonyabb hasznosítása is, ami az importfüggőség csökkentése mellett a vidéki gazdaságokat is erősíti. Emellett a Bizottság javítaná a fenntarthatósági beruházások finanszírozási lehetőségeit, és ösztönözné a technológiai innovációkat.
Az állatjóléti reformok szintén napirenden maradnak, így elsőként a baromfitartásra vonatkozó szabályok szigorítása várható, amelyet a sertéstartást érintő javaslatok követnek majd. Brüsszel jelezte, hogy az importtermékeknek az uniós szabályozással egyenértékű előírásoknak kell megfelelniük, ami a brit exportőrök számára is kulcsfontosságú szempont. A kritikusok ugyanakkor úgy vélik, hogy a fehérjeterv nem elég határozott, mivel hiányoznak belőle a konkrét finanszírozási kötelezettségvállalások.
A Brit Húsfeldolgozók Szövetsége szerint a legjelentősebb változás a kommunikáció hangnemében rejlik, mivel az Európai Bizottság már nem elsősorban környezeti terhelést okozó ágazatként, hanem az élelmiszer-szuverenitást, a gazdasági ellenálló képességet és a vidéki közösségeket támogató stratégiai eszközként tekint az állattenyésztésre. A brit piaci szereplők szintén egyre inkább stratégiai kérdésként kezelik a takarmánybiztonságot, ezért kiemelt figyelemmel kísérnek minden olyan törekvést, amely a fehérjeforrások helyi diverzifikálását célozza.