agrarszektor.hu • 2026. szeptember 24. 17:01
A szakember szerint, ha a beruházások elvágják a vízgyűjtő és a tó közötti természetes kapcsolatot, az a Balaton jövőjét veszélyezteti.
Vasas Gábor szerint nem túlzottan okos dolog panaszkodni az árvaszúnyogok és az algavirágzás miatt, miközben folyamatosan öntjük a betont a Balaton partjára. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) siófoki ülésén beszélt arról is, hogy a következő évtizedekben a Balaton vízszintje a vízpótlási kísérletek ellenére is drámai ingadozásokat mutathat be - olvasható a Hírbalaton.hu oldalán.
Vasas Gábor konkréten a korábban szabadstrandként használt fonyódi területen, a Pogányvölgyi-víz torkolatánál jelenleg megkezdett 99 lakásos, négyszintes társasház építésére is utalt, kivetítőn bemutatva a helyszínt. (Az építkezés a sajtóértesülések szerint tavaly egy nappal a parti építkezéseket betiltó rendelet előtt kapta meg az építési engedélyt.) A kutatóintézet korábban állást is foglalt az ügyben, ellenezve az építkezést. A szakember a BFT ülésén kifejtette, már drasztikus nyomai vannak a klímaváltozás közvetlen hatásainak a Balatonon, így különösen fontos lenne megőrizni, ami még van, hiszen a természet, ha hagyjuk képes a megújulásra.
A tónak és a part menti természetes élőhelyeknek (nádasok, berekterületek, befolyók) térre van szükségük az öntisztuláshoz. Ha a beruházásokkal elvágjuk a vízgyűjtő és a tó közötti természetes kapcsolatot, a Balaton jövőjét veszélyeztetjük. A fejlesztések helyett alkalmazkodásra van most szükség
- hangsúlyozta Vasas Gábor.
A BLKI főigazgatója kitért arra is, hogy idén nyáron milyen hatásait lehetett érezni a klímaváltozásnak a tónál. A kialakult extrém hőkupola (hőhullám) hatásaként a Balaton vízhőmérséklete még 3-5 méteres mélységben is elérte a közel 30 Celsius-fokot, ami korábban teljesen ismeretlen jelenség volt. Ez elindított egy eddig szintén nem tapasztalt turbulens változást a tóban: a korábban alga- és transzparensmentes víz másfél hét alatt teljesen megváltozott - tette hozzá a szakember.
A melegedés hatására az algásodás már nemcsak a nyugati medencére korlátozódott, hanem a tó jelentős részén megjelent.
Az árvaszúnyog, mint társadalmi nyűg, és mint ökológiai haszon
Vasas Gábor kitért arra is, hogy az óriási mennyiségű árvaszúnyog-rajzás - ami nem tévesztendő össze a csípőszúnyogokkal - zavarta a turizmust, de a tó számára létfontosságúnak mondható. Mint kifejtette, szúnyoglárvák a tó üledékében lévő szerves anyagokat fogyasztják. Amikor kirepülnek, több tízezer tonnányi szerves anyagot és tápanyagot vonnak ki és visznek el a tó ökológiai rendszeréből. Emellett a halállomány legfőbb táplálékbázisát jelentik.
Árvaszúnyog-rajzás korábban is létezett, de most azért kellemetlenebb a hatása, mert a klímaváltozás miatt felerősödtek a naplemente utáni, észak-északnyugati száraz légáramlatok. Ezek a szelek a kirepülő árvaszúnyog-tömeget pont a part menti (főleg dél, dél-keleti) 500-1000 méteres sávba fújják be, ahol a fények még inkább odavonzzák őket. A parttól 2 kilométerre a lakosság már semmit nem érzékel ebből.
A vízszintingadozástól sem kellene tartani
Száz évvel ezelőtt a Balaton vízszintje természetes módon akár 1 métert is ingadozott, amit a természetközeli partvonal és a társadalom is gond nélkül tolerált
- mutatott rá Vasas Gábor.
A BLKI főigazgatója szerint a mai, merev, kikövezett és beépített partfalak mellett a társadalom már tízcentiméteres vízszintcsökkenéseknél is „pánikol”. A klímamodellek szerint a következő 10-30 évben a Balaton vízszintje a külső vagy belső vízpótlási kísérletek ellenére is drasztikusan mozogni fog - szögezte le a tihanyi kutatóintézet vezetője.