Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges hazánkban.
Tovább nőtt a Balaton vízszintje, de az Országos Vízjelző Szolgálat mérései szerint még mindig csak 107 centi.
A Velencei-tó vízpótlására természetes és mesterséges megoldásokat vizsgálnak, köztük a tisztított szennyvíz bevezetését is.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan, hogy márciusban előbukkanjon a víz alól az Ínség-szikla.
A vízfolyások és állóvizek mennyiségi és minőségi helyzete romlik, miközben a vízvisszatartás lehetőségei még kihasználatlanok.
A Balaton vízszintje végre elérte a 100 centimétert, ám ez még messze van a téli szabályozási szinttől.
21 centiméterrel marad el jelenleg a Balaton vízszintje a tavaly ilyenkor mért értéktől.
A Vekeri-tó vízellátásának hiánya miatt a tómeder nagy része kiszáradt, a megmaradt víz mocsárszerűvé vált.
Naponta 7-10 centiméterrel, így már több, mint másfél méterrel csökkentették a Tisza-tó vízszintjét.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
Az illetékesek az idei évben két ütemben fogják végrehajtani a Tisza-tó téliesítését.
A legfrissebb mérések alapján két nap alatt mintegy 4 centiméterrel emelkedett a Balaton vízszintje.
Égetően fontos lenne, hogy a lehulló csapadékot meg tudják tartani Magyarországon.
A Duna teljes magyarországi szakaszán megindult az apadás, de Baja és Mohács térségében továbbra is másodfokú az árvízvédelmi készültség.
Ki kell tartani, másfél-két nap, és az ország fellélegezhet, megkönnyebbülhet Orbán Viktor szerint.
Az előrejelzések szerint a jövő hét második felére szárazra kerülhetnek a rakpartok.
800 centiméter felett van a Duna vízállása Budapestnél, de a tetőzés még csak holnap várható.
Budapesten szombat éjjelre várható a legmagasabb vízszint, a tetőzéssel kapcsolatos előrejelzéseket továbbra is mérvadónak tartják.
Kedden még tele voltak emberekkel a rakpartok, ma reggelre azonban már a Duna vize hullámzott rajtuk.
A legfrissebb előrejelzések szerint a hétvégén tetőzhet a Duna áradása Budapesten.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.