Megállt a tömeges halpusztulás, de a kirándulóknak még figyelniük kell a tó környezetére.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
Rekordalacsony a vízállás a Velencei-tavon, ilyen legutoljára 2022 őszén történt.
Egyelőre még nem aggasztó a Fertő tó vízszintje, de a trend kedvezőtlen, az aszály ezt a víztestet is érinti.
A Balaton vízháztartása az elmúlt években egyre érzékenyebben reagál az éghajlatváltozás hatásaira.
Kritikus szintre, alig 70 centiméterre csökkent a Velencei-tó vízszintje, jelentős csapadék hiányában a tó őszre akár teljesen kiszáradhat.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó megtapasztalhatta, hogy a korábban stabilnak hitt talajvízszint egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
A Balaton vízszintje több mint 20 centiméterrel alacsonyabb a tavaly ilyenkor mért adatoknál, és jelenleg 90 centiméter körül stagnál.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan alacsony a Velencei-tó vízszintje márciusban, mint idén.
Nincsen minden rendben a Balatonnál, rekord alacsony a víz és algásodnak a partok.
Bicsérden a 2022-es aszály során teljesen kiszáradt horgásztó medrében újra megjelent a víz.
Árhullám vonul le legnagyobb hazai folyónkon, de készültségi szintet elérő vízállás sehol sem várható.
Habzik a patak, pusztulnak a halak, vízszennyezés történt a népszerű horgásztónál.
Az olasz csizma orrában elterülő tartományban 3000 hektáron okozott súlyos károkat a szélsőséges időjárás, 900 hektár kerül víz alá.
Az elmúlt 150 év vízrendezési gyakorlata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk fokozatosan elveszítette természetes vízgazdagságát.
Már az OECD is felfigyelt arra, hogy valami nincs rendben a hazai fúrt kutakkal.
Olvad a hó, árad az Ipoly, a megemelkedett vízszint miatt egy hidat lezártak a határnál.
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A téli időjárás egyik legnagyobb és legfontosabb hozadéka a talaj vízkészletének feltöltése.
Két, a határhoz vezető utat is lezártak Nógrád vármegyében az Ipoly áradása miatt.
Magas hozzáadott érték nem (csak) a termelésben keletkezik.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
