A parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa hatásai messze túlmutatnak a közvetlen környéken. A bányából kiszivárgó sós víz már Maros megyében is problémákat okoz, és fennáll a veszély, hogy a szennyezés továbbterjedhet. A Korond-patak sókoncentrációjának megemelkedése miatt Maros megye több településén a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. A szennyezés azonban nemcsak a lakosság vízellátását érinti, hanem súlyos következményekkel járhat a folyók élővilágára is. A Tiszába érkező sós árhullám olyan magas sókoncentrációt eredményez, amely meghaladhatja a folyó ökoszisztémájának tűrőképességét.
Ez különösen veszélyezteti a tiszavirágokat, amelyek rendkívül érzékenyek a víz sótartalmára. A megemelkedett sókoncentráció negatívan befolyásolhatja a lárvák fejlődését és a kifejlett egyedek élettartamát, ami akár a tiszavirágzás elmaradásához is vezethet. A tiszavirágzás nem pusztán természeti látványosság, hanem a folyó ökológiai állapotának fontos indikátora is. A jelenség tömeges előfordulása azt jelzi, hogy a vízminőség megfelelő az érzékeny fajok számára. Az idei sós árhullám azonban veszélyezteti ezt a jelenséget, ami komoly aggodalmakat kelt természetvédelmi szakemberek és helyi közösségek körében egyaránt.
A jelenlegi helyzet szokatlan a Kis-Küküllő élővilága számára, viszont ezt a mértékű sókoncentrációt valamilyen szinten még eltűrik
- nyilatkozta a Maszolnak Nagy András Attila biológus.
A szakember szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy mennyire növekszik tovább a sókoncentráció, és ez az állapot mennyi ideig tart majd. A biológus rámutatott, hogy bár a halak viszonylag jól kezelik a rövid távú stresszt, a hirtelen megnövekvő sókoncentrációt már nem képesek túlélni. Különösen aggasztó, hogy a szennyezés éppen a halak szaporodási időszakának végén következett be.
Az ikrák már le vannak rakva, és ezek a fejlődő halembriók sokkal érzékenyebbek bármilyen stresszre, így a sóstresszre is
- hangsúlyozta a szakember.