A vízhiány már nem kizárólag a déli országokat érinti, hanem egész Európa számára növekvő kockázatot jelent - figyelmeztet az Európai Bizottság, amely júniusban mutatja be átfogó vízügyi tervét. A dokumentum történelmi jelentőségű, hiszen először határoz meg közös vízhatékonysági célkitűzést az EU számára - közölte a Világgazdaság.

Gondolkodnunk kell azon, hogyan használjuk a vizet – még egy zuhany alatt is

– nyilatkozta Jessika Roswall környezetvédelmi biztos a Financial Timesnak.

A kezdeményezés nemcsak a takarékosságra, hanem az ellenállóbb vízhálózatok kiépítésére is összpontosít, tekintettel a szárazságok növekvő gyakoriságára és időtartamára. A vízválság már számos tagállamban érezteti hatását. Athén vízszolgáltatója szerint a görög főváros két éven belül víz nélkül maradhat, ha nem történnek azonnali intézkedések. Ciprus 2025-re harmadik egymást követő aszályos évére készül, ami az elmúlt ötven év nyolcadik legsúlyosabb időszakát jelentheti a víztartalékok szempontjából. Svédországban locsolási tilalmat vezettek be, míg Franciaországban és Spanyolországban már nyílt konfliktusok alakultak ki a vízhasználat körül.

A bizottsági tervezet jelentős infrastrukturális fejlesztéseket is szorgalmaz. Évente mintegy 23 milliárd euróra lenne szükség a vezetékek, szivattyúk és víztisztító telepek korszerűsítésére. Jelenleg az EU-ban a víz negyede elszivárog a rendszerből, Bulgáriában ez az arány eléri a 60 százalékot is. Az Európai Beruházási Bank 2025 és 2027 között 15 milliárd eurós hitel- és garanciaprogrammal támogatná a szükséges fejlesztéseket.

A víz újrahasznosítása is kritikusan alacsony szinten áll: az EU-ban mindössze 2,4 százalék. Bár a 10 százalékos fogyasztáscsökkentési cél nem lesz kötelező érvényű, Brüsszel arra ösztönzi a tagállamokat, hogy saját nemzeti célkitűzéseket fogalmazzanak meg és pontosabb adatgyűjtést végezzenek ezen a területen. Az uniós klímaértékelés szerint csak kevés ország készül fel megfelelően a vízhiányra.

A víz nem ismeri az országhatárokat – közösen kell fellépnünk

– hangsúlyozta Roswall biztos.

A vízválság gazdasági következményei is aggasztóak. Az EAz Európai Bizottság új vízügyi stratégiát készít elő, amely 2030-ig legalább 10 százalékos vízfogyasztás-csökkentést irányoz elő az uniós tagállamokban.urópai Központi Bank friss jelentése szerint a felszíni vízkészletek szűkössége az euróövezeti GDP közel 15 százalékát veszélyezteti. Bár az idei tavaszi esőzések enyhítették a déli országok ellátási gondjait, a szakértők továbbra is rövid távú hiányokra figyelmeztetnek.

A Bizottság üzenete egyértelmű: a víz nem korlátlan erőforrás, és a pazarló vízhasználat folytatása súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel járhat.