agrarszektor.hu • 2026. október 13. 08:14
A vadon élő állatok, a mezőgazdasági haszonállatok és az ember egészségi állapota elválasztatlan egységet alkot.
A vadon élő állatok, a mezőgazdasági haszonállatok és az ember egészségi állapota elválasztatlan egységet alkot. Ezt a felismerést rögzíti az „Egy Egészség” (One Health) elve, amely napjainkban a korszerű vadgazdálkodás, a terménybiztonság és az állategészségügy fontos szakmai alapelvévé vált.
A vadon élő ragadozók – különösen a vörös róka és a dinamikusan terjedő aranysakál – területhasználata és táplálkozási szokásai révén a legelők mellett a gyümölcsösökben és a szántóföldi kultúrákban is jelen van. Ezt a közvetlen biológiai kapcsolódást és annak kockázatait egy elgondolkodtató kutatás számszerűsítette - írja a NAK.
Megdöbbentő kutatási eredmények a gyümölcsösben
A Food and Waterborne Parasitology szakfolyóiratban publikált felmérés során a kutatók 14 gazdaságban 220 gyümölcs- és 220 talajmintát gyűjtöttek. A területeken kihelyezett kameracsapdák a 14 helyszínből 6-on rögzítettek rendszeres rókaaktivitást, és több alkalommal azt is dokumentálták, hogy a rókák közvetlenül a hullott vagy alacsonyan lévő gyümölcsöket fogyasztják. Az ezt követő molekuláris biológiai (PCR) vizsgálatok eredménye figyelemre méltó: a 220 gyümölcsmintából 10-ben, azaz 4,5%-ban mutatták ki a róka-galandféreg (Echinococcus multilocularis) DNS-ét.
A vizsgálat igazolta, hogy a vadon élő ragadozók nemcsak az erdei körforgásban tartják fenn a parazitákat, hanem a gyümölcsösökbe és konyhakerekbe bejutva közvetlenül is beszennyezhetik az emberi fogyasztásra szánt terményeket. A Echinococcus multilocularis által okozott humán alveoláris echinococcosis súlyos, májkárosító, akár életveszélyes megbetegedés, amelynek megelőzése közegészségügyi és agrárgazdasági elemi érdek.
Az OMVK–Nébih–Egyetemi monitoring szerepe a megelőzésben
A mérések is igazolták, a probléma nem feltételezés, hanem tény. Emiatt kulcsfontosságú az a hazai róka- és aranysakál-parazitológiai monitoringprogram, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), valamint az Állatorvostudományi Egyetem, a MATE és a Debreceni Egyetem összefogásában valósul meg. A monitoring nem öncélú adatgyűjtés, hanem az adatalapú vadgazdálkodás alappillére:
- Gócpontok feltérképezése: Megmutatja, hogy az ország mely tájegységein és milyen élőhelytípusoknál a legmagasabb a fertőzöttségi kockázat.
- Célzott állományszabályozás: Objektív szakmai érvrendszert ad a vadászok kezébe a róka és az aranysakál intenzív, területi alapú gyérítéséhez a mezőgazdasági és kertészeti zónák környezetében.
- Védelem a gazdáknak és a fogyasztóknak: Kézzelfogható információt nyújt a terményhigiéniai és legelőhasználati óvintézkedések megalapozásához.
Gyakorlati tudnivalók a fertőzések megelőzése érdekében:
- Mintaadás a vadászok részéről: Kérjük a vadászatra jogosultakat, hogy aktívan vegyenek részt az OMVK és a Nébih által koordinált mintagyűjtésben. A terítékre kerülő ragadozók szakszerű mintavétele elengedhetetlen a pontos országos képhez.
- Szigorú higiénia a zsigerelésnél: Dúvad kezelésekor és mintavételnél a védőkesztyű és maszk használata kötelező! A tetemeket és zsigereket tilos a területen hagyni vagy a vadászkutyákkal megetetni.
- Termény- és személyi higiénia: A gyümölcsösökben a hullott gyümölcsök feldolgozás előtti alapos mosása, valamint a kiskerti és nagybani termények védelme elengedhetetlen.
- Négylábú segítőtársaink védelme: A vadászkutyák rendszeres, széles spektrumú féregtelenítése alapkövetelmény a fertőzési lánc megszakításához.