A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
A kilőtt medvék közül 95-öt az állami természetvédők bevetési csapatai, 106-ot pedig vadászok ejtettek el.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
A hazai vadgazdálkodás további sikerének a kulcsa az erdők állapotának javításában és az ország fával borított területének növelésében rejlik.
Zala vármegyében egyre durvább problémát jelent a vaddisznók által okozott mezőgazdasági kár.
Észak-Japán egyik kormányzója a hadsereg segítségét kérte kedden a halálos kimenetelű, sorozatos medvetámadások példátlan hulláma miatt.
Az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása.
Az őszi túrák fokozott veszélyeket rejtenek a kutyák számára, a lehullott avar alatt aktív kullancsok súlyos betegségeket.
A Békés Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a férfi, aki az egyik okányi vadásztársaság tagja volt.
Az erdőlátogatás szabályozásának a célja éppen ezért az őszi időszakban az, hogy a vadászok és a természetjárók kölcsönösen figyeljenek egymásra és a vadállományra.
Heves indulatokat vált ki a medvék felbukkanása itthon, ideje lenne felkészülni.
Egyre több medve van Magyarországon, de vajon fel lehet készülni az együttélésre?
Különleges agancsú gímbikát ejtett el az alsónánai Nimród Vadásztársaság egyik tagja a szeptemberben kezdődő szarvasbika vadászati szezon első napjaiban.
Nagy István: 13 ezer tonna volt az értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége, döntő részét külföldre adtuk el.
A budai vaddisznók genetikailag is alkalmazkodtak a városi környezethez, és már alig hagyják el a várost.
A természetvédő szervezetek zéró kvótát követelnek a szlovákiai farkasvadászatra.
Sok esetben az állatok nem tudatosan választják a várost, hanem véletlenszerűen jutnak be, majd alkalmazkodni kényszerülnek.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
Egy új tudományos kutatás szerint a neandervölgyi emberek 125 ezer évvel ezelőtt fejlett módszerekkel nyertek ki zsírt az állati csontokból.
Az aranysakálok néhány éve telepedtek meg újra Magyarországon, de már most durván elszaporodtak.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
A termelők ma már inkább a komplex megoldásokat keresik, olyan termékeket, amelyek a tápanyag-utánpótlás mellett más feladatokat is ellátnak.
