A kezdeményezés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), valamint az Állatorvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében valósul meg. A monitoringprogram keretében országszerte, kockázatelemzés alapján meghatározott számban gyűjtenek mintákat. A tervezésnél a többi között a korábbi állati és humán megbetegedések területi előfordulását is figyelembe vették a szakemberek. A minták begyűjtése a vadászatra jogosultak közreműködésével, a vizsgálat pedig a Nébih laboratóriumaiban történik. A parazitológiai monitoring azért kiemelten fontos, mert a rókák és az aranysakálok a szóban forgó paraziták terjesztésében jelentős szerepet töltenek be - írja a Nébih.

A vadon élő ragadozók vizsgálatával naprakész információ nyerhető a fertőzöttség hazai helyzetéről, és nyomon követhetők az eddig ismert gócpontok esetleges területi változásai is. A vizsgálatok eredményei a későbbi monitoringtevékenységek tervezéséhez is alapul szolgálnak. Az Echinococcus multilocularis egy galandféreg, amelynek természetes végleges gazdái a kutyafélék, elsősorban a rókák, aranysakálok és nyestkutyák. Az ember a parazita petéinek szájon át történő felvételével fertőződhet, például nem megfelelően megmosott élelmiszer vagy szennyezett kéz közvetítésével. A kialakuló betegség, az alveoláris echinococcosis, elsősorban a májat érinti, lassan fejlődik és kezelés hiányában végzetes kimenetelű megbetegedést okozhat. Magyarországon a parazitát először 2002-ben mutatták ki rókában. Jelenleg hazánk több régiója is erősen fertőzöttnek tekinthető.

A Trichinella fajok fonálférgek, amelyek szintén jelentős humán-egészségügyi kockázatot hordoznak. Az ember rendszerint a házisertés vagy vadonélő állatok (például vaddisznó) fertőzött, nyers vagy nem kellően hőkezelt húsa, valamint érleléssel tartósított húskészítmények (sonka vagy kolbász) elfogyasztásával fertőződhet. A paraziták életciklusában a húsevő vadon élő állatok, így a róka és az aranysakál is fontos szerepet töltenek be. A monitoringprogram 2027. február végén zárul, ezt követően lehetőség nyílik az eredmények átfogó, több szempontból történő értékelésére.