Különleges óvintézkedések a siófoki Agrárszektor konferencián - szigorú beléptetés jön

Braunmüller Lajos • 2026. október 30. 10:31

Több eszközzel is készülnek a szervezők az ágazat védelmében, minden résztvevő biztonságban lehet.

A magyar állattenyésztést az elmúlt években olyan súlyos fertőző betegségek tették próbára, mint a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis, a ragadós száj- és körömfájás, a baromfipestis, valamint a kiskérődzők pestise. Bár a kórokozók gyors terjedése komoly gazdasági kockázatot jelent, a telepi járványvédelem, a szigorú higiénia, a szabályos állatmozgatás és a korai felismerés összehangolt alkalmazásával érdemben megelőzhető a fertőzések behurcolása és továbbterjedése. Éppen ezért a Portfolio Csoport agrofood-tematikájú konferenciáin minden esetben gondoskodunk az érkező járművek, valamint a vendégek cipőinek fertőtlenítéséről. Így lesz ez évvégi záró eseményünkön is, a siófoki Agrárszektor konferencián.

A nemzetközi áruforgalom, a vadon élő állatok közvetítő szerepe és a klímaváltozás miatt egy-egy fertőző betegség megjelenése ma már pillanatok alatt beláthatatlan következményekkel járhat. Ezt jól mutatja, hogy 2025-ben Magyarországon több mint ötven év után újra felütötte a fejét a ragadós száj- és körömfájás, emellett tavaly igazolták először a kiskérődzők pestisének hazai előfordulását is. Eközben a madárinfluenza visszatérő fenyegetést jelent a baromfiágazatnak, az afrikai sertéspestis pedig a vadállományban van jelen folyamatosan - sőt, már házisertések állományában is történt kitörés.

A baromfiágazat legjelentősebb kihívása továbbra is a magas patogenitású madárinfluenza. A vírus természetes hordozói a vadon élő vízimadarak, amelyek vándorlásuk során hatalmas távolságokra juttatják el a kórokozót. Bár idén áprilisban a hatóságok feloldották az utolsó magyarországi megfigyelési körzeteket is, a vírus a környezetben tartósan jelen lehet. A védekezés alapja a vadmadarak és a házi szárnyasok közötti közvetett és közvetlen érintkezés minimalizálása. Szigorúan ellenőrizni kell a telepi forgalmat, meg kell óvni a takarmányt és az ivóvizet a szennyeződésektől, továbbá azonnal állatorvoshoz kell fordulni, ha az állományban hirtelen megnő az elhullás, vagy váratlanul visszaesik a tojástermelés.

Bár a gyors hatósági intézkedéseknek köszönhetően Magyarország 2025 őszére visszanyerte mentes státuszát, a betegség rendkívül gyors terjedése miatt a megelőzés kulcsfontosságú. Mivel a vírus váladékokkal, szennyezett eszközökkel és járművekkel is könnyedén átvihető, a gazdaságokba csak szigorúan ellenőrzött forrásból szabad új állatot behozni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szállítójárművek fertőtlenítésére, valamint a telepre belépők személyi higiéniájára.

Az afrikai sertéspestis hazai kezelése sokáig jól példázta a következetes védekezés eredményességét. Bár a vírus 2018 óta tartósan jelen van a magyarországi vaddisznóállományban, a statisztikák szerint a házisertés-állományokat sokáig sikerült megóvni a fertőzéstől - idén azonban már ez is megtörtént. Ennek az állapotnak a fenntartásához elengedhetetlen a fizikai védelem – például a megfelelően karbantartott kerítések alkalmazása –, a vadállatok bejutásának megakadályozása, valamint a takarmány és a személyzet ruházatának szigorú ellenőrzése.

A baromfipestis, vagyis a Newcastle-betegség szintén gyorsan terjedő, légzőszervi és idegrendszeri tüneteket, valamint magas elhullást okozó vírusos megbetegedés. Mivel klinikai képe gyakran hasonlít a madárinfluenzáéra, a pontos diagnózishoz minden gyanús esetben laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A megelőzésben a telepi biológiai biztonság fenntartása mellett az állományok szakszerű vakcinázása is fontos szerepet kap, amely kiegészíti, de nem helyettesíti az alapvető higiéniai szabályok betartását. Az elővigyázatosság a háztáji állományoknál is elengedhetetlen, különösen az új egyedek beszerzésekor és az idegen madarakkal való érintkezés elkerülése érdekében.

Az élőállat-kereskedelem kockázataira hívta fel a figyelmet a kiskérődzők pestisének tavalyi első hazai megjelenése. A jellemzően juhokat és kecskéket megbetegítő vírust egy romániai importból származó állományban mutatták ki Zala vármegyében. A szigorú hatósági lépésekkel sikerült megállítani a betegség terjedését, de az eset rávilágított arra, hogy az állattartóknak már a vásárlás pillanatában meg kell kezdeniük a védekezést. Az ismeretlen eredetű, megfelelő kísérőokmányok nélküli állatok beszerzése óriási veszélyt jelent.

Bár a különböző fertőző betegségek eltérő módon terjednek, a megelőzés alapelvei azonosak. A legfontosabb a behurcolás megakadályozása a származás és az okmányok ellenőrzésével, a telepi forgalom korlátozása, a takarmány védelme, valamint a gyanús tünetek azonnali bejelentése. A járványvédelmi fegyelem nem csupán adminisztratív teher, hanem a gazdaságos termelés alapfeltétele, amelyen a járványmentes, nyugodtabb időszakokban sem szabad lazítani. A mindennapi higiéniai rutin, a felelős állatmozgatás és a tudatos felkészülés jelenti a leghatékonyabb eszközt arra, hogy a gazdálkodók megóvják saját állományukat és a magyar állattenyésztés jövőjét.

Címlapkép forrása: Berecz Valter
Címkék:
állattenyésztés, járvány, madárinfluenza, konferencia, állategészségügy, fertőtlenítés, afrikai-sertéspestis, járványvédelem, megelőzés, állatbetegség, száj-és-körömfájás,