Folyik a végső egyeztetés: hamarosan a parlament elé kerülhet az új bortörvény

Nagy István elmondta, hogy az új bortörvény célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az ellenőrzések hatékonyabbá tétele. Reményeik szerint az ePincekönyv bevezetésével hosszú távon is átláthatóbbá válik a rendszer, emellett az új szabályozás nagyobb önállóságot is biztosít majd a termelői közösségek számára.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a készülő bortörvény foglalkozik a murci forgalmazásának kérdésével is, ugyanis eddig nagyon sok akadályba ütközött az értékesítés, most "minden akadályt elhárítanak a murci útjából", azaz nem kell forgalomba-hozatali engedélyt szerezni hozzá, és nem kell laboratóriumi vizsgálatot sem lefolytatni.

Nagy István rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz időket él a szőlő-bor ágazat, ezért a magyar kormány 2,2 milliárd forintos átmeneti támogatással segíti a gazdákat, borászokat. A jövőbeni támogatások közül kiemelte a magyar borok népszerűsítését az Európai Unió és a harmadik országok piacain, erre a következő három évben mintegy 4,8 milliárd forintot fordítanak.

Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt a móri borvidék a megszűnés határán volt, mert majdnem 500 hektár alá esett a szőlőterület. Végül a fiatal borászok, köztük Miklós Csaba, hathatós segítségével megoldódott a probléma, és újra virágzásnak indult a térségben a borászat.

Miklós Csaba elmondta, hogy több mint 130 millió forintból valósították meg a fejlesztést, amely magában foglalta két egymás melletti pince összekötésével létrejött pincerendszer kialakítását és az eszközbeszerzést is. A borász megemlítette, hogy pincészetük nyolc hektáron gazdálkodik, évente mintegy 50 ezer palack bort készítenek, amelyet belföldön értékesítenek. Hozzátette: fő fajtáik az Ezerjó, a Rajnai Rizling, a Zöldveltelini, a Királyleányka és a Leányka.

(A cikkben felhasznált képek az MTI/Vasvári Tamás tulajdonát képzik.)