agrarszektor.hu • 2022. április 8. 09:45
A szomszédban dúló háború miatt egyre jobban súlyosbodik a műtrágyahiány is, ami nem csak élelmiszer-drágulást, hanem akár élelmiszerhiány is okozhat. Emellett a gabonahelyzet sem fest túl fényesen, melynek hatásait szinte mindenki, de leginkább az alacsonyabb jövedelmű emberek szenvedhetik meg. Oroszország és Fehéroroszország egyébként együttesen a világ kálium-karbonát, tehát hamuzsír exportjának mintegy 40%-át adta, a háború miatt bevezetett nyugati szankciókig.
A hamuzsír a műtrágya egyik fontos alapanyaga, és a szankciók a világ második legnagyobb gyártóját, az állami tulajdonú Belaruskalit is sújtják, ezért nem tudja teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit. Emellett Oroszország a világ karbamidexportjának 11, az ammónium-nitrátnak pedig 48 százalékát adja. Oroszország és Ukrajna együttesen a nitrogénből és foszforból, valamint káliumból készült műtrágyák 28 százalékát exportálja - állítja a Morgan Stanley. E szállítmányok megszakadása az egekbe repítette a műtrágyaárakat, miután az alapvetően földgázból készült termék az energiahordozó árának elszállása miatt már így is többszörösére emelkedett. A drágulást jól jellemzi, hogy Vancouverben forgalmazott kálisót 2021 elején tonnánként körülbelül 210 dollárra árazták, most pedig 565 dollárra értékelik, míg a Közel-Keletre szállított karbamiddal 2021 elején tonnánként 268 dolláron kereskedtek a chicagói tőzsdén, most pedig 887,5 dollárba kerül - írja a Világgazdaság.
A hármas csapás
A helyzet súlyosságát tovább tetőzi az is, hogy a konfliktus előtt a két ország együttesen a világ búzaexportjának 30, kukoricáénak 20, napraforgóolaj-exportjának pedig nagyjából 80 százalékát adta - most azonban már az is kérdéses, hogy Ukrajnában le tudják-e aratni a már elvetett termést. Ha sikerülne, akkor sem lehetne fellélegezni, hiszen továbbra is probléma maradna a készletek piacra juttatása: Ukrajna márciusban 309 ezer tonna búzát exportált - ez negyedannyi, mint februárban, amit javarészt vasúton szállított Európába, mivel a fekete-tengeri ukrán kikötők a megszállás miatt nagyrészt leálltak vagy szétbombázták őket. Bart Melek, a TD Securities globális nyersanyagstratégiai vezetője úgy véli, hogy ez hármas csapást jelentene nemcsak Európa, hanem a világ élelmiszer-termelésére. Az inputköltségek emelkedése mellett a hiány miatt is felfelé fognak menni az árak, ami valamennyi alapvető élelmiszert megdrágít, többek között a húsokét is, hiszen az állati takarmányozás is jelentősen drágulni fog. A kukorica határidős ára például közel 30 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest a chicagói tőzsdén, miután tavaly 57 százalékkal emelkedett. Melek szerint a tavaly 27%-kal dráguló búza idén további 22%-al emelkedhet, míg az élő szarvasmarha tavaly 19%-kal, idén pedig további 15-tel emelkedhet.
A Morgan Stanley pedig úgy gondolja, hogy a gabonaárak 2023-ig a tavalyi szintek felett maradnak, így a gazdák valószínűleg fontolóra veszik majd a kevésbé műtrágyaigényes termesztési módok, például a vetésforgó alkalmazását, ami egyúttal a terméshozamok csökkenését jelentheti.
- írja a lap.