Szászi Zoltán • 2025. május 29. 16:29
Egy új kutatás szerint néhány évtizeden belül a világ elsődleges banántermesztő vidékein a termelésre használható terület 60 százaléka eltűnhet. Sok gazdának az egyetlen bevételi forrása a banán, ami nem csak harapnivaló vagy desszert. Több száz millió ember számára akár a napi kalória egyharmadát is adhatja a trópusi gyümölcs. A nagy országok együttműködése nélkül nincs megoldás, mondják a szakértők, azonban a klímaváltozáson kívül nyomott termelői árakkal is szembenéznek a gazdák.
A világ banántermelését komoly veszély fenyegeti a megváltozott klíma miatt, figyelmeztet egy új kutatás. Ez pedig még annál is nagyobb fenyegetés, mint azt elsőre gondolnánk. Ha a banán eltűnik, az nemcsak az európai szupermarketek zöldség-gyümölcs szelekciójában lesz érzékelhető. A banán ugyanis a trópusokon sok gazdának a fő bevételi forrása és többmillió ember élelmezésében játszik központi szerepet.
A kutatást egy brit keresztény segélyszervezet, a Christian Aid végezte és azt vizsgálták, milyen hatással vannak az extrém klíma miatti körülmények Latin-Amerika és a Karib-tenger térségében a mezőgazdasági termelésre, valamint a régióban élő emberekre, akiknek a megélhetésük a banántermesztéstől függ. Ez a tágabb régió a világ banánexportjának 80 százalékát adja.
Magyarországon általában csak desszertként, tízóraiként, gyors harapnivalóként tekintünk a banánra. Ám ezt a gyümölcsöt a világon rengeteg ember mindennap fogyasztja elsődleges élelemként. Több, mint 400 millióan vannak, akiknek a napi kalóriabevételének 15-27 százalékát a banán adja ki. A klímaváltozás miatt azonban a latin-amerikai és karibi térség régióiban a banán termelésére legalkalmasabb területek 60 százaléka elveszhet 2080-ra az emelkedő hőmérséklet és a szélsőséges időjárási események miatt - írja a tanulmány.
Pusztulást hoz a megváltozott klíma
A globális felmelegedés egyszerre több módon is hat a banántermelésre. Egyrészt, ha szárazság van, az könnyen hatalmas károkat okoz. A banán szereti a meleget, 15-35 Celsius-fok közötti hőmérsékleten érzi jól magát, ugyanakkor a vízhiányra nagyon érzékeny. Másfelől, a szélsőséges viharok is tovább rontják a kilátásokat, a növények leveleit súlyosan károsítják, megnehezítve a fotoszintézist. A helyzetet pedig ennél is sokkal súlyosabbá teszi egy gombás fertőzés, a Panama betegség, amit a Fusarium gomba okoz. Ez a fertőzés akár a teljes ültetvényt is elpusztíthatja. A helyi gazdák sötéten látják a jövőt. Egy, a jelentést író kutatóknak nyilatkozó, guatemalai banántermesztő, Aurelia Pop Xo szerint a globális felmelegedés teljesen ellehetetleníti őket.
A klímaváltozás megöli a növényeinket. Nincs semmi bevételünk már, semmit nem tudunk eladni. Az ültetvényem pusztul ki teljesen. Ez történik. Halál. Korábban már voltak előrejelzések róla, hogy ezekkel a változásokkal számolnunk kell. De az egész sokkal korábban érkezett, mint azt gondoltuk. Mindez azért van, mert nem törődünk az anyafölddel, az ökoszisztémával. Nagyon aggódom a gyerekeink és unokáink miatt. Amit most még nem tudok, hogy mennyit fog a jövőben romlani a helyzet. Hogy vajon elvesztjük-e az egész ültetvényt - ez hatalmas baj lesz nekünk.
Holly Woodward-Davey, a fenntartható, méltányos, és igazságos banán- és ananásztermesztésért létrejött Banana Link szervezet projektvezetője szerint csak átfogó reform segíthet. A növekedő hőmérséklet nem csak a termény mennyiségét csökkenti évről évre, hanem a munkások is egyre pokolibb körülmények között kell dolgozzanak.
A hőstressz miatt a banán jóval fogékonyabb lesz a betegségekre és fertőzésekre. Ha nem hozunk valami rendszerszintű változást, akkor végig kell nézzük, hogy a Cavendish banánt letarolja a Fusarium gombafertőzés, ami teljes ültetvényeket és gazdaságokat tud kipusztítani. A betegség már most jelen van az európai piac kulcsfontosságú beszállító országaiban, mint például Kolumbiában és Peruban
- mondta a szakértő.
A nagy országok nélkül nincs megoldás
A Christian Aid arra hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a nemzetközileg klímaváltozás hatásainak kezelésére elérhető forrásokból a térség termesztői (akik csak elszenvedői a globális felmelegedés káros hatásainak) irányított támogatást kapjanak. A szervezet azt is kiemelte, hogy a gazdagabb, és magasabb széndioxid-kibocsátással rendelkező országok kell lépjenek, csökkentve a kibocsátásukat. Erre a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény tud keretet biztosítani, mivel a résztvevő országok idén nyújtják be az új klímavédelmi akcióterveiket, amikben a kibocsátási céljaikat is frissítik.
Azonban a banántermesztők helyzetét a gazdasági körülmények is nehezebbé teszik, hívta fel a figyelmet a Fairtrade Alapítvány fenntartható beszerzésekért felelős senior vezetője, Anna Pierides. A banán népszerűsége és a termesztők rossz anyagi helyzete között nagy az egyenlőtlenség, hiszen a termelőktől nyomott áron vásárolják fel a terményt.
Az Egyesült Királyságban az egyik legnagyobb az egy főre jutó banánfogyasztás Európában, ugyanakkor a szupermarketek olcsó árai folyamatosan elértéktelenítik a banánt. A klímaváltozás és a növekvő költségek közepette tennünk kéne érte, hogy ne a banántermelők fizessék meg az olcsó gyümölcs árát.
Anna Pierides hozzátette, hogy méltányos árak nélkül a gazdálkodók egész egyszerűen nem fognak tudni anygilag talpon maradni.
Unjuk a banánt?
A Magyarországra érkező banán döntően Costa Ricából és Ecuadorból származik. Tavaly 0,89 és 1,1 euró között mozgott az importált banán nagykereskedelmi ára. A KSH több éves idősoros adati szerint a magyarországi banánfogyasztás évente átlagban 4,3 kilogramm fejenként. Ez alacsonyabb, mint a világátlag - ami az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 11,7 kg évente. A banán egyébként egy tápláló és sokoldalúan felhasználható gyümölcs, így például edzés, testmozgás előtt nagyszerű választás, mivel gyors energiához juttatja a szervezetet.
A magyarok egyébként nagyon kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Az OECD kétévente megjelenő, Health at Glance egészségügyi felmérésének legutóbbi, tavalyi kiadása alapján Magyarország a napi zöldségfogyasztásban legutolsó. A fiatalok körében például, EU átlagban, a 15 évesek 56 százaléka nem eszik naponta zöldséget és gyümölcsöt, de Magyarországon 65 százalék az arány. A teljes lakosságban hátulról az ötödik helyen van gyümölcsfogyasztásban Magyarország az EU országok közül, pedig a rendszeres zöldség- és gyümölcs fogyasztása az egészséges élethez elengedhetetlen lenne.