Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
A metszésnél fontos, hogy a sebzési felület minél kisebb legyen, így csökkenthetjük a kártevők és kórokozók bejutásának esélyét.
A magyar felnőttek 32,8 százaléka fogyaszt naponta zöldséget, ami 35 ország rangsorában az utolsó helyre elegendő.
Spanyolországban meghaladja a világjárvány előtti szintet a friss gyümölcsök fogyasztása.
A nyár slágergyümölcse, a görögdinnye nemcsak finom, de rendkívül egészséges is.
Komoly ármozgás figyelhető meg a citrusok piacán, ami a Budapesti Nagybani Piac kínálatában is megmutatkozik.
A franciák negyede véli úgy, nem engedheti meg magának, hogy naponta 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasszon.
Spanyolországban az élelmiszerek drágulása miatt átalakulóban van a fogyasztás szerkezete.
Több olasz szervezet is felszólalt a fenntartható csomagolásra vonatkozó uniós tervezet ellen.
Az élelmiszereket drágító infláció lassulása segíti elő a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növekedését Németországban.
Az ajánlások szerint napi legalább 200-250 gramm gyümölcsöt kellene ennie mindenkinek.
Németországban a magasabb árak ellenére is egyre nő a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása.
Kevesebb lesz idén a magyar meggytermés, de annak legalább kimagaslóan jó lesz a minősége.
Ősszel fog kiderülni, hogy milyen megoldást választ a holland kormány a zöldség- és gyümölcsfogyasztás élénkítésére.
A tavaszi fagyok miatt azonban az átlagosnál kevesebb cseresznye terem 2023-ban, az esőzések gyümölcsrepedést okozhattak.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Sok hazai fogyasztó a sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben az import termékekkel szemben.
Hiába nőtt a szamóca termőterülete hazánkban, a hazai igények közel felét importból kell kielégíteni.
Véget ért az a korszak Magyarországon, amikor fillérekért lehetett gyümölcsöt venni.
Csaknem 400 ezer tonnával kevesebb gyümölcsöt importáltak 2022-ben a németek, mint 2021-ben
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.