Mi lesz ezzel a sok gyümölccsel? Hegyekben áll az alma az európai raktárakban
A tavalyinál közel 140 ezer tonnával több alma volt az európai raktárakban.
A tavalyinál közel 140 ezer tonnával több alma volt az európai raktárakban.
A tavalyi évhez képest 2,5-szer több cseresznye termett Franciaországban.
Így vesznek dinnyét a magyarok.
Nem tett jót a cseresznyének az esős idő.
Jó árak, kevés áru Európában - ezek jellemzik a jelenlegi dinnyepiacot.
Tényleg 12 ezer forint egy kiló hazai cseresznye?
Fel van adva a lecke a baracktermelőknek.
Olcsó a lengyel alma, mégsem akarja senki megvenni.
A nehézségek ellenére a hazai almatermés 2021-ben jobb eredményeket mutatott.
Továbbra is kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok.
Több növényi eredetű élelmiszert kellene fogyasztania a németeknek.
Bemutatjuk Csató Csabát, porcsalmai gazdálkodót.
2-3 év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna.
Aggasztó hírek érkeztek, de úgy tűnik, van megoldás!
Az őszi időszakban is fontos, hogy minél több gombát és sütőtököt fogyasszunk.
Már az ókor óta ismert az alma egészségmegőrző hatása.
A rendezvény az egész családnak kellemes kikapcsolódást ígér.
Ma van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zöldség- és gyümölcsnapja.
Már több mint egymillió emberhez ért el a Európai Friss Kalandok kampány.
Ördögi körben a hazai fogyasztó

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.