Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Azok a hőhullámok, amelyek idén nyáron is tapasztalhatóak voltak, szinte teljesen ellehetetlenítik a málna termesztését, olyannyira, hogy lassan nincs értelme arról beszélni. Csizmadia György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője az Infostartnak elárulta, hogy még a saját félhektáros kertjében is azt tapasztalja, hogy egyrészt nagyon apró marad a gyümölcs, másrészt rá is sül a növényre. Emiatt képtelenség azt a mennyiséget és minőséget produkálni a hagyományos termesztéssel, mint akár húsz évvel ezelőtt.
Kritikus a helyzet: haldoklik a magyar málnatermesztés, eltűnhet a hazai gyümölcs?
A másik problémát a szakértő abban látja, hogy a málna egy rendkívüli mennyiségű kézi munkát igénylő gyümölcs, amit minden másnap szedni kellene, de erre szinte lehetetlen gazdaságosan munkaerőt találni. Emellett az ipari málnatermesztés, amiben Magyarország a délszláv háborúk idején kifejezetten erős volt, mára már főként Szerbiában és Lengyelországban "virágzik". Olyan újféle fajtákat termesztenek ugyanis, amelyeket kombájnnal lehet szüretelni, de ezen a téren Magyarország helyzete teljesen reménytelen.
Árulkodóak a számok
Az adatokból is rájöhetünk, hogy miért is vannak problémák a málna termésmennyiségét illetően: 20 évvel ezelőtt még valamivel több mint 1500 hektáron termesztettek hazánkban málnát, idén viszont már kevesebb mint 200 hektáron. Ha ez a tendencia így folytatódik, akkor könnyen lehet, hogy két-három év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna. Csizmadia György szerint szabad földön kellene termeszteni és kombájnnal betakarítani. Bár voltak erre próbálkozások Magyarországon, de az éghajlat keresztülhúzta ezt a módozatot. Így pedig a málna ugyanarra a sorsra juthat itthon, mint pár évvel ezelőtt az egres, ami szinte teljesen eltűnt a hazai boltokból és piacokról.
