Vége a magyar málnának? Lassan bekövetkezhet, amitől sokan tartottak

Vége a magyar málnának? Lassan bekövetkezhet, amitől sokan tartottak

agrarszektor.hu
Pár éven belül a kiskertekbe szorulhat vissza itthon a málnatermesztés. Míg 20 éve mintegy 1500 hektáron, addig idén már csak kevesebb, mint 200 hektáron termesztettek Magyarországon málnát. Alapvetően két oka van annak, hogy itthon már alig termesztenek málnát: az egyik a klimatikus körülmények megváltozására vezethető vissza, vagyis arra, hogy a málna egyre nehezebben tolerálja a hosszabb kánikulával és szárazsággal járó nyári időjárási periódusokat. A másik ok pedig az, hogy egyre technológiaigényesebbé vált a gyümölcs termesztése, pedig csak így lehetne lépést tartani a külföldi termelőkkel.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Azok a hőhullámok, amelyek idén nyáron is tapasztalhatóak voltak, szinte teljesen ellehetetlenítik a málna termesztését, olyannyira, hogy lassan nincs értelme arról beszélni. Csizmadia György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője az Infostartnak elárulta, hogy még a saját félhektáros kertjében is azt tapasztalja, hogy egyrészt nagyon apró marad a gyümölcs, másrészt rá is sül a növényre. Emiatt képtelenség azt a mennyiséget és minőséget produkálni a hagyományos termesztéssel, mint akár húsz évvel ezelőtt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A másik problémát a szakértő abban látja, hogy a málna egy rendkívüli mennyiségű kézi munkát igénylő gyümölcs, amit minden másnap szedni kellene, de erre szinte lehetetlen gazdaságosan munkaerőt találni. Emellett az ipari málnatermesztés, amiben Magyarország a délszláv háborúk idején kifejezetten erős volt, mára már főként Szerbiában és Lengyelországban "virágzik". Olyan újféle fajtákat termesztenek ugyanis, amelyeket kombájnnal lehet szüretelni, de ezen a téren Magyarország helyzete teljesen reménytelen.

Árulkodóak a számok

Az adatokból is rájöhetünk, hogy miért is vannak problémák a málna termésmennyiségét illetően: 20 évvel ezelőtt még valamivel több mint 1500 hektáron termesztettek hazánkban málnát, idén viszont már kevesebb mint 200 hektáron. Ha ez a tendencia így folytatódik, akkor könnyen lehet, hogy két-három év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna. Csizmadia György szerint szabad földön kellene termeszteni és kombájnnal betakarítani. Bár voltak erre próbálkozások Magyarországon, de az éghajlat keresztülhúzta ezt a módozatot. Így pedig a málna ugyanarra a sorsra juthat itthon, mint pár évvel ezelőtt az egres, ami szinte teljesen eltűnt a hazai boltokból és piacokról.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?