Hihetetlen, de igaz: ennyiért árulják most a magyar málnát a piacokon

Veres Virág Cintia
Bizonyára sokan odáig vagyunk a szép, piros málnaszemekért és a belőle készült élelmiszerekért, ételekért. A málna és a szörp például kéz a kézben jár, de a süteményekbe is előszeretettel rakjuk. Ezeken a forró, nyári napokon igazi "életmentő" tud lenni, ha egy tányér, jéghideg, friss gyümölcsöt elfogyaszthatunk - már, ha van mit. Ugyanis hiába kedvelt a magyarok körében, egyre inkább úgy tűnik, szépen lassan búcsút inthetünk a hazai termésnek. A drasztikus csökkenésnek az egyik legfőbb oka pedig nem más, mint a klímaváltozás. Idén például annyira nagy a szárazság, hogy híres "Szedd magad!" akciók el is maradnak a málna esetében.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

Bár van, aki az éghajlatváltozás tényét a mai napig nem veszi komolyan az ítéletidők ellenére sem, pedig a szemünk előtt tűnnek el egyes zöldségek és gyümölcsök, köztük a málna is. Éppen ezért egyes élelmiszerek esetében egyre több importra van szükségünk. Lapunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács segítségével járt utána annak, hogy milyen nehézségekkel kellett még szembenéznie a termelőknek, mekkora területen termesztenek ma málnát Magyarországon - vagy, hogy egyáltalán beszélhetünk-e még hazai termesztésről -, és annak is, hogy mennyit kell fizetnie annak, aki szeretne egy kicsit csipegetni ebből a finom gyümölcsből.

EZ IS ÉRDEKELHET

Alig beszélhetünk hazai málnatermesztésről

A FruitVebtől megtudtuk, hogy ugyan van itthon málnatermesztés, de elenyésző területen művelik már csak ezt a gyümölcsöt. A 2022-es adatok alapján mindössze 101 ha ültetvényen folyik málnatermesztés, a legtöbb Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az elmúlt években modern jelentős fejlesztést Nagykanizsa térségében hajtottak végre az országban. 

A málna termésmennyisége az 1990-es évek elején érte el hazánkban a csúcspontot, a KSH adatai szerint 1990-ben 27 ezer tonna málnát termeltek Magyarországon. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy abban az időben a termelés mintegy 30 százalékát nem az üzemszerűen működő ültetvények adták, hanem a lakosság által művelt háztáji kiskertek. Az akkori felvásárlási rendszer ugyanis jó lehetőséget biztosított a jövedelmek ilyen fajta kiegészítésére. A rendszerváltást követő változások (a felvásárlási rendszer megszűnése, a feldolgozóipar leépülése, a munka- és jövedelemviszonyok megváltozása) azonban negatívan hatottak a termelési kedvre, a háztáji kertekből másfél évtized alatt szinte teljesen eltűnt a málna  

- derült ki a NAK adataiból.

EZ IS ÉRDEKELHET

A klímaváltozás árnyékában

A Kamara elmondta azt is, hogy a klimatikus változások az elmúlt évek során kedvezőtlenül befolyásolták a termelést. Magyarország korábban a málna termeszthetőségének déli határán helyezkedett el. Érdemes tudni, hogy a málna speciális ökológiai körülményeket, hűvösebb, párásabb, csapadékosabb klímát igényel, emellett nehezen viseli a szélsőségeket, a forró, száraz nyarak és az enyhe telek együttesen pedig különösen nagy gondot okoznak. Az enyhe tél folyamán a rügyek nem kapják meg a szükséges hideghatást, így nem válnak termékennyé, míg a nyári forróság, az alacsony páratartalom és a magas UV-sugárzás következtében a termések "besülnek", az erős sugárzás hatására a növényi részek napégést szenvednek, a hajtásnövekedés is leáll. Az időjárási viszonyok megváltozásával a málna igényeinek szinte már egy termőhely sem tud megfelelni hazánkban. Mindemellett a napjainkban egyre gyakrabban tapasztalható tavaszi fagyok is károsítják az állományokat. 

Az említett viszonyok mellett a versenyképes termesztés igencsak kérdésessé vált, mivel nem érhetők el megfelelő termésátlagok. Ennek megfelelően a termőterület olyan alacsony szintre csökkent, ami már marginális termőalapot jelent. Magyarországot nem lehet Lengyelországhoz és Szerbiához viszonyítani. Bár Lengyelországban a munkaerő költsége hasonlóan alakul, mint hazánkban, klímája a málna számára tökéletesen megfelel, a 20-25 évvel ezelőtti magyarországi klímához hasonló. Tehát azon időszakéhoz, amikor termelésünk rekord magas szinten volt. Elmondható ugyanakkor, hogy bár az utóbbi években Lengyelországban közel 30 ezer hektáron 100-120 ezer tonna málnát termesztettek, termelésük az ipari feldolgozást célozza, a betakarítást géppel végzik, amely nagyban javítja a termelés gazdaságosságát. Frisspiaci étkezési málnát csak 16-17 ezer tonna mennyiségben állítanak elő, mivel ott is egyre nagyobb gondot jelent a munkaerőhiány.

EZ IS ÉRDEKELHET

A világszinten is egyik legjelentősebb termelőnél, Szerbiában - ahol a termelés a málna számára ideális klímájú domb- és hegyvidéki területekre koncentrálódik - megközelítőleg fele akkora a munkaerő költsége, mint Magyarországon, és még így is egyre nagyobb problémát jelent náluk is a munkaerőhiány. Összességében tehát elmondható, hogy a málnatermesztés válságos helyzete nagyrészt a klímaváltozással hozható összefüggésbe.  

- közölte a NAK.

Nem csak az időjárás okoz gondot a termelőknek

A FruitVeB is megerősítette azt, hogy málnatermesztés eredményesen, csak öntözött körülmények között folytatható. Sőt mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés. Ennek ellenére a rendkívül meleg idő, a hőhullámok és a rendkívül erős napsugárzás még ezen kertekben is károkat okoz. A málna a legtöbb bogyós gyümölccsel együtt a kiegyensúlyozott közepesen magas hőmérsékletű klímát kedveli. A nemesítés mára kitermelt olyan fajtákat, amelyeket a melegebb éghajlaton is lehet termelni, de ennek ellenére sem kedvező a túl meleg, száraz, páramentes klíma a termelésnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

A legfontosabb kihívás a málnatermesztők részére a rendkívül magas munkaerőigény, amelyet a kultúra művelése igényel. A málna zöldmunkája, fűzése és a betakarítás jelentős szezonális munkaerőt igényel. Rendkívül magas szedési költségek mellett kell gazdálkodni. Továbbá a mai kor minőségi követelményeinek megfelelő terméket eredményező és alacsony termelési kockázatú termékelőállítás csak védett, fólia alatti termelésben képzelhető el. Így a termelő berendezésbe történő beruházás az ami nagyon jelentős kihívást jelent a termelőnek. Ezek a beruházások kialakítástól függően hektáronként 30-100 millió forintba is kerülhetnek.

Az elkeserítő számok

A FruitVeB lapunknak elmondta, hogy a málna esetében jelentős a passzívumunk, ugyan a KSH adatai alapján 389 tonna málnát exportáltunk 2020-ban, míg exportról gyakorlatilag nem igazán lehet beszélni.

A NAK, mint fogalmazott, az idei aszály miatt még az eddigiekhez képest is sokkal kevesebb málna várható, maximum 300 tonna országosan. Nehezíti a helyzetet, hogy a korábbi években megjelent kártevő, a foltosszárnyú muslica is nagyon kedveli a málnát, komoly károkat okoz idén is. Az ellene való védekezés egyelőre még nem eléggé hatékony. Ehhez ráadásul párosul még a magas kézimunkaerő-költség, amely a betakarításnál jelentkezik. Egy átlagos szedő egy óra alatt egy jó ültetvényben 4 kg málnát tud betakarítani. Az elérhető kilogrammonkénti felvásárlási árat tekintve megállapítható, hogy amennyiben kézi szedéssel kell számolni, a jövedelmezőség erősen megkérdőjeleződik.

A nagy kérdés: mennyit kell fizetnünk egy kiló málnáért?

Mint minden élelmiszer, így a málna fogyasztói ára sem lesz kivétel a drágulás alól. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a fogyasztói árak alakulása és a termelői árak alakulása nem azonos a 2022-es évben. Míg a fogyasztó a legtöbb termék esetében magasabb árakkal találkozik a pultokon, addig a termelők számos termék esetében a tavalyi alatti árakon értékesít. Tehát a fogyasztói árak növekedése nem a termelői árak emelkedése miatt következik be, hanem elsősorban a csomagolás, logisztika, és a kereskedelem költség és jövedelem igénye az ami megdrágítja a termékeket. Elég széles skálán mozog a málna ára jelenleg Magyarországon, de az általánosan elmondható, hogy elég mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki vásárolni szeretne.  Egyes üzletekben 125 grammot mintegy 2500 forintért árulnak, de találhatunk olyat is ahol 100 gramm 1500 forint vagy éppen 1050 forint. Ami biztos, hogy egy kiló málna ezek alapján akár a 15-20 ezer forintot is meghaladhatja. 100 gramm liofilizált málna pedig 4 ezer forintba kerül. A Nagybani Piacon 200 gramm I. osztályú hazai málnáért 2200-2500 forintot kérnek el.

Oda lett a "Szedd magad!"

A FruitVeB megítélése szerint a málna esetében elsősorban a kevés termőterület, azok elhelyezkedése a meghatározó. Egyszerűen kevés terület van a városok közelében. Illetve még "Szed magad!" áron is több ezer forint lenne a málna értéke egy családi szedésre esően, amely más nyári gyümölcsökkel összevetésben így kevésbé teszi vonzóvá a málnát.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?