Ott rohad a magyar gyümölcs a bokrokon: nem kell itthon senkinek

Ott rohad a magyar gyümölcs a bokrokon: nem kell itthon senkinek

agrarszektor.hu
Nehéz eladni a ribizlit az Agrárszektor által megkérdezett termelők szerint, akad olyan gazdaság is, ahol az idei esztendőben a bokrokon marad több kamionnyi termés. Általában - több gyümölcs termesztése mellett - kiegészítésként tekintenek a ribiszkére, s csak kevesen dolgozzák fel a termést, van ugyanakkor olyan termelő is, aki lekvárt, szörpöt, pálinkát is készít a savanyú ízéről ismert bogyókból.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Az iharosberényi Katócs Zsolt régóta foglalkozik málnával, egy ideje azonban ribizlit is termeszt. Mivel kiegészítésként tekint a gyümölcsre, csupán mintegy negyven ribiszkebokrot gondoz. Mint mondta, Balaton-parti zöldségeseknek hordta a málnát, amikor felvetődött benne a ribizli termesztésének gondolata is.

Tapasztalataim szerint azonban kevésbé kelendő, illetve kevésbé keresik a ribiszkét, mint a málnát, az viszont biztos, hogy a ribizli tovább, egy-másfél hétig is eltartható. Az utóbbi években nagyjából ugyanazt a mennyiséget tudjuk eladni belőle friss fogyasztásra, mint korábban is, azaz nem látok nagy változást a keresletben. Ezért sem gondolkodtunk a feldolgozásában, csupán a málna kiegészítéseként tekintünk a gyümölcsre. Annyival foglalkozunk, amit a zöldségeseknél el tudunk adni

 - magyarázta az Agrárszektornak a Somogy megyei őstermelő.

Idén is év végi díjeső az agráriumban - Nevezzen és nyerjen Ön is!

Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Portfolio Csoport rangos agrárdíjas pályázatát, amelynek célja, hogy egy-egy évben díjazni lehessen a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket. A november 30. -december 1-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat nyerhetik el. A rangos díjakat - amelyeket a november 30-i szakmai program zárásaként, ünnepélyes keretek között adunk át - színvonalas szakmai zsűri ítéli oda. A díjakra a hazai agrárgazdasági élet bármely szereplője pályázhat, illetve javasolhat jelölteket. A Portfolio a nevezéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2022. július 31-ig. A jelentkezésekhez, illetve a nevezésekhez egy űrlapot kell kitölteni és beküldeni, amely a portfolio.hu portálon, az Agrárszektor Konferencia weboldalán érhető el. Az űrlapot ide kattintva is le lehet tölteni. Legyen Ön is az év végi agrár-díjeső részese, nevezzen vagy jelöljön a rangos díjakra!

A nagyrédei Benedek Gyümölcsfarmon több más gyümölcs mellett mintegy 35 hektáron termesztenek piros ribiszkét, melynek mintegy tíz hektárján van jelenleg termés. Benedek Borbála, a családi gazdaság egyik tagja azonban kevésbé derűlátó a gyümölccsel kapcsolatban, hiszen mint az Agrárszektor kérdésére elmondta, az elmúlt három évben nem tudták eladni a termés nagy részét. Nincs ez másként az idei esztendőben sem, így több kamionnyi ribiszke fennmarad a bokrokon, illetve egy kevés gyümölcsöt adnak el külföldre.

Nem sikerült eladnunk a magyar élelmiszeriparnak a piros ribiszkét, a külföldi termelőkkel nem tudjuk felvenni a versenyt. Korábban is volt ribiszkénk, ami kiöregedett, s mivel úgy gondoltuk, hogy van benne fantázia, illetve jól gépesíthető növénykultúra, ezért fogtunk bele újra. A jelenlegi ültetvényünk 10 éves, s csak nehézkesen tudtuk eddig eladni a termést. Huszonöt hektáron még nem terem meg a gyümölcs, de nem jósolunk túlzottan fényes jövőt annak sem. Néhány éve egy nagy gyümölcslé-gyártó márka felvásárolta tőlünk az összes ribiszkét léipari alapanyagnak, de egy ideje már nem keresik a gyümölcsöt. Mi nem gondolkodtunk feldolgozásában, úgy hisszük, az már egy másik szakma, mi pedig a kertészeti alapanyagtermesztéshez értünk. Túl nagy kockázat lenne, hogy élelmiszeripari terméket fejlesszünk

 - közölte Benedek Borbála. Szerinte az élelmiszeripar intenzívebb fejlesztésére lenne szükség az agrárkormányzat részéről ahhoz, hogy jobban eladható legyen itthon a ribiszke is.

A ribiszkének több kedvező tulajdonsága lehet a táplálkozás tekintetében - tudta meg az Agrárszektor egy dietetikustól. Heszberger Edina, kaposvári táplálkozás-szakértő elmondta: a ribiszke antioxidáns-, és a C-vitamin tartalma is magas. Ugyanakkor a ribiszke magvai panaszt okozhatnak, az apró magvas gyümölcsök nem ajánlottak különböző bélproblémák, például vastagbélgyulladás esetén. Akkor sem ajánlott a ribiszke fogyasztásra, ha valaki a gyomornyálkahártya felmaródásával küzd, ugyanis magas a gyümölcs savtartalma. Ugyanakkor a piros és a fekete ribiszke egyaránt kitűnő rostforrás. A C-vitamin mellett több fajta B-vitamin, A- és E-vitamin is megtalálható a gyümölcsben, mindemellett ásványi anyagok közül vasat, káliumot, mangánt is tartalmaz. Az Agrárszektor által megkérdezett dietetikus szerint mértékkel a ribiszke is része lehet a kiegyensúlyozott, egyéni igényeket szem előtt tartó táplálkozásnak.

A Somogy megyei Porrogon és környékén tevékenykedő Madarász Zoltán többféle gyümölccsel foglalkozik, köztük piros és fekete ribiszkével egyaránt. Másokhoz hasonlóan az őstermelő is úgy véli: nehéz értékesíteni a ribiszkét, habár mint mondta, az idei esztendőben nem lesz gondja erre, ugyanis a termésének túlnyomó részét elvitte egy közel negyed órás májusi jégeső.

Nehéz eladni azt is, ami megmaradt a termésből, hiszen nyomottak az árak, nincs igazán kereslet a ribiszkére. Ezért a megmaradt gyümölcsöt feldolgozzuk, lekvárt, szörpöket, gyümölcssajtokat, s némi pálinkát készítünk magán célra

 - tette hozzá Madarász Zoltán.

A porrogi őstermelő szerint nem a ribiszke az első gyümölcs a sorban, ha választanak a vásárlók. Mint kérdésünkre elmondta, az emberek általában kevésbé szeretik az apró bogyós gyümölcsöt, a legtöbben az édes ízeket keresik, szamócából például nincs annyi, amit ne lehetne eladni. Tapasztalatai szerint feldolgozott formában is inkább az édes termékek vezetnek, lekvárból, szörpből ötször annyi szamóca és málna elkel, mint a savanykásabb karakterű gyümölcsökből, köztük a ribiszkéből. Ahogy sok más gyümölcs termesztésének, úgy a ribiszkének is három főbb ellensége van Madarász Zoltán szerint. Közéjük tartozik az éghajlat-változás, a munkaerőhiány, illetve a nehezen tárolható gyümölcsök esetén fellépő nyomott piaci ár.

Utóbbival gyakran visszaélnek a kereskedők. A bogyós gyümölcsöket viszonylag gyorsan kell értékesíteni, hiszen utána már csak fagyasztással lehet azokat tartósítani, ami a jelenlegi energiaárak mellett nehéz kérdés. Ez is oka az alacsony felvásárlói áraknak. Mindemellett munkaigényes a gyümölcs, különösen akkor, ha kombájn helyett kézzel történik a szüret

 - tájékoztatta lapunkat az őstermelő.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása, illetve a jelenlegi legfrissebb adatok szerint 2020-ban 1222 hektáron termesztettek ribiszkét hazánkban és 1170 hektáron takarítottak be összesen 4065 tonna termést. A korábbi éveket tekintve a 2018-as esztendő volt kiemelkedőbb a betakarított ribiszke mennyiségét illetően: a gazdálkodók mintegy 1273 hektárnyi összterületből 1214 hektáron takarítottak be összesen 4749 tonna termést. A KSH adataiból kiderült, a ribiszke termőterülete 2014 és 2020 között csökkenést mutat, ez azonban nem egyenesen arányos a betakarított termés mennyiségével. Hiszen míg 2018-ban mintegy 600 hektárral kevesebb volt a termőterület 2014-hez képest, a betakarított termés mennyisége mintegy 80 százalékkal több volt 2018-ban, mint 2014-ben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Van remény? Feltámadhat még a magyar málna?
Növény

Van remény? Feltámadhat még a magyar málna?

Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 25. 11:13