Búcsúzhatunk ettől a magyar gyümölcstől? Eltűnhet sokak nagy kedvence

Búcsúzhatunk ettől a magyar gyümölcstől? Eltűnhet sokak nagy kedvence

agrarszektor.hu
Ha így megy tovább, néhány év alatt teljesen eltűnhet a magyar málna a piacról, ma már ugyanis alig 100 hektárnyi ültetvényen termesztik itthon a gyümölcsöt. A hazai málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulása egyrészt a klimatikus viszonyok átalakulásának, másrészt a munkaerőhiánynak "köszönhető". A helyzet annyira rossz, hogy az export kimutathatatlan, miközben több száztonnás behozatalról beszélünk éves szinten.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Szomorú tendenciákat ír le a magyarországi málnatermesztés, míg az 1980-as években csaknem hétezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett itthon, az ezredfordulóra ez mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant, mára pedig a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből: a termőterület jelenleg alig éri el a 100 hektárt. A becslések szerint ráadásul ennek legfeljebb fele az elfogadható színvonalú ültetvény, a termésmennyiség pedig már valamivel ezer tonna alatt van, és a tendencia továbbra is csökkenő - mondta az Indexnek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A megmaradt málnatermő felület inkább frisspiaci árut termel, de ezek döntően néhány tized- vagy 1-2 hektáros ültetvények. A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni. A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, mely mára a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát. A KSH 2021-es adatai alapján a málna exportja gyakorlatilag nem volt mérhető Magyarországon, miközben 341 tonna gyümölcsöt importáltunk 893 millió forint értékben.

A szakember szerint a magyarországi málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulása egyrészt a klimatikus viszonyok átalakulására, másrészt a munkaerőhiányra vezethető vissza. A málna iszonyatosan munkaerő-igényes kultúra, éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek 75 százaléka a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel. Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás. Mindezek mellett az erősebb versenytársak jelenléte is egyre inkább a kedvét szegi azoknak, akik málnatermesztéssel szeretnének foglalkozni. Mind Szerbia, mind Lengyelország mára sokkal nagyobb málnatermesztővé nőtte ki magát. 

Természetesen van még magyarországi málnatermesztés, de csak elenyésző területen. A 2022-es adatok szerint 101 hektárnyi ültetvényen termesztettek málnát. A legtöbb málnás Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Ugyanakkor a málnatermesztés eredményesen, csak öntözött körülmények között folytatható. Sőt mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés
-  hangsúlyozta Apáti Ferenc.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Van remény? Feltámadhat még a magyar málna?
Növény

Van remény? Feltámadhat még a magyar málna?

Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?