Leáldozóban a magyar almának? Mi lesz így sokak kedvenc gyümölcsével?

Leáldozóban a magyar almának? Mi lesz így sokak kedvenc gyümölcsével?

Az alma az egyik legkedveltebb gyümölcs a magyarok körében, szívesen fogyasztjuk nyersen, kompótként, süteményekben és ital formájában is. Azt azonban észrevehettük, hogy a szélsőséges időjárási körülmények az almatermesztést is nagyban befolyásolták, leginkább a drágulás felé sodorták. Ha nem védekeznek ellene a gazdák, akkor az a baj, ha viszont védekeznek, akkor az többletköltséget jelent, ami szintén áremelkedést eredményezhet. Félni azonban nem kell, továbbra is megfizethető áron és jó minőségben juthatunk hozzá a "tiltott gyümölcshöz". Hogy hogyan alakultak az elmúlt évek az ágazat számára és mi vár a fogyasztókra, az az alábbi cikkünkből kiderül.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Mondhatni, hogy almás nemzet vagyunk, ráadásul az adatok is azt támasztják alá, hogy legszívesebben a hazai almák után nyúlunk: mint megtudtuk, a fogyasztók körülbelül 80-85%-ban hazai termelésű almát fogyasztanak. Mintegy 10-15%-ra becsülhető a lengyel alma a boltok polcain, és nagyjából 5% lehet a más országokból érkező. A legnagyobb mennyiségben fogyasztott fajták azok, amelyek egyúttal a termesztésben is legnagyobb arányban szerepelnek, így a Gála, Golden, Jonagold, Idared és a Red Delicious különböző fajtaváltozatai. Ezek adhatják a hazai termelésből származó fogyasztás gerincét, 80-90%-át. Választékbővítő jelleggel találunk még olyan hazai termesztésű fajtákat, mint Pinova, Fuji, Braeburn, Topaz, Red Jonaprince, stb., melyek részaránya a hazai fogyasztásból 10-20% közé becsülhető.

EZ IS ÉRDEKELHET
Az, hogy más országokból is érkezik alma, alapvetően a választékbővítés célját szolgálja, vagyis olyan fajtákat importálnak a távoli országokból, amelyek hazai termelésből nem elérhetők  

- mondta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. 

A hírhedt lengyel alma

Lengyelországból egyébként elsősorban Idared, Jonagold és Red Jonaprince érkezik Magyarországra, mely fajtákat nagy tömegben termelik, és általában a mi árainknál olcsóbban tudják kínálni. A lengyel alma legfőbb "szerepe" a kereskedelem számára, hogy ezzel próbálja leszorítani az árszintet. Más országokból (például Olaszország, Ausztria) azok a klubfajták jönnek be, melyek Magyarországon nem termelhetők, mint a mindenki által ismert Pink Lady vagy az Evelina, de egyre gyakrabban láthatók ennél is újabb fajtaújdonságok. Ezek fogyasztása néhány százalék lehet, ami részben azzal függ össze, hogy az áruk általában duplája a hagyományos fajtákénak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közel 150 ezer tonna almát eszünk meg évente

A hazai almafogyasztás a KSH statisztikái szerint 11-12 kg/fő/év, ami 10 millió magyar lakossal számolva megfelel 110-120 ezer tonnának. A termelő-fogyasztó közötti közvetlen értékesítéssel és az önellátásra termeléssel együtt a magyar étkezési almafogyasztás 140-150 ezer tonnára tehető. A KSH ezen statisztikáiból jól látszanak a legutóbbi 5 év export és import mennyiségei. Azt viszont fontos kiemelni, hogy a táblázatban szereplő export és import mennyiségeknek körülbelül a fele az étkezési alma, a másik fele az ipari alma. E statisztikákból az következik, hogy a 140-150 ezer tonnás belső étkezési almafogyasztásunkhoz évente változóan 5 és 20 ezer tonna közötti import és kb. ugyanennyi export tartozik. Értelemszerű, hogy a jó termésű években (például 2018) az export a több, a gyengébb termésű években (például 2019 és 2020) pedig az import a jóval magasabb.

Mennyire vagyunk nyitottak a bio almára?

A bio alma fogyasztás néhány százalék a hazai almafogyasztásból. Az alacsony fogyasztási szint oka alapvetően az árban és a jövedelmi helyzetben keresendő. Az európai uniós országok biotermék-fogyasztására végzett elemzéseink egyértelműen azt mutatják, hogy nagyon szoros összefüggés van a biotermék-fogyasztás szintje és a háztartások jövedelme között. Mivel nálunk EU-s összehasonlításban az egy főre eső jövedelmek relatíve alacsonyak (a folyamatosan és jelentősen növekvő bérek ellenére is), a biotermék-fogyasztás is alacsony szintet képvisel  

- vélekedett Apáti Ferenc.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szakember hozzátette, hogy ehhez hozzátartozik még az is, hogy a biotermékek általában magasabb költséggel és/vagy magasabb termelési kockázattal, illetve alacsonyabb hozamokkal állíthatók elő, aminek az eredője mindenképpen a magasabb kg-onkénti önköltség, így magasabb áron vihetők a piacra - ez akár a nem biotermékek árának 1,5-2,0-szerese is lehet. Bár Magyarországon is többféle almát találhatunk az üzletekben, más országokban, például Angliában nagyobb a szortiment. Kérdés, hogy ez vajon minek köszönhető? A FruitVeB elnöke, mint mondta, erre pontos válasz nincsen, de az tény, hogy Magyarország kis piacnak számít Európán belül, hiszen nem képviselünk túl nagy tömeget, így nem minden esetben éri meg bizonyos kisebb tételeket ideszállítani. Ami pedig még alaposabb ok lehet, az az, hogy a vásárlók fizetőképessége, illetve a fogyasztói igények differenciáltsága nem tart ott, hogy a jelenleginél szélesebb termékspektrumra szükség legyen. Mint megtudtuk, hazánkban is igen széles a választék, illetve a fogyasztói igényekkel párhuzamosan lassan, de folyamatosan fejlődik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az élelmiszer-drágulás mennyire érte el az ágazatot?

A termelési költségek jelentős (2-3 év alatt 40-50%-os) emelkedése alól bizony nem kivétel almatermesztés sem. Azonban a piac - egy rövidebb időtávot nézve, ami például egy év, vagyis egy szezon - nem önköltség alapján képez árat, hanem a kereslet-kínálati viszonyok alapján. A kereslet (vagyis az EU-ban elfogyasztott alma éves mennyisége) relatíve stabil, nem ingadozik nagy mértékben. Ellenben a kínálat, tehát a megtermelt alma mennyisége az időjárás változékonysága miatt (leginkább a tavaszi fagykárok mértékétől függően), nagyon ingadozó. Összegezve, ha jó a termés (kínálat), akkor alacsonyabbak az árak, ha gyenge a termés (kínálat), akkor magasabbak. A kínálat alakulása rövid távon tehát erőteljesebb hatással van az árakra, mint az önköltség változása. Például. 2020 őszén magas árak alakultak ki az almapiacon, mert hiány volt, míg 2021/2022-es szezonban alacsonyabb árak voltak jellemzően, mert jobb volt a termés, jóllehet a költségek jelentős emelkedtek már e két év között is. Apáti Ferenc a mondottakhoz hozzáfűzte azt is, hogy az önköltség növekedése 2-3 év átfutással fog átmenni az árakba, megjegyezve azt, hogy a termelési költségek emelkedése már az előttünk álló szezonban is a 2020 őszi, relatíve magas árszintet követelné meg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Időjárás vs almatermelők

Kétségtelen, hogy a legnagyobb terméskieséseket az elmúlt 5-10 évben nem más okozta, mint a tavaszi fagy. Ez részben köszönhető volt annak is, hogy a hazai ültetvények mindössze 5-10%-a volt valamilyen szinten védett ezek ellen a fagyok ellen. Azonban úgy tűnik, hogy mentőövet dobnak a gazdáknak e téren is, hiszen a Vidékfejlesztési Program 80%-os támogatást nyújt. 

Vannak hatékony fagyvédelmi technológiák - a leghatékonyabbak a korona fölötti fagyvédelmi öntözés, a paraffingyertyás hőtermelés és a szélgépek -, azonban általános igazság az, hogy ami hatékony, az drága, ami viszont olcsó, az nem elég hatékony. Továbbá hangsúlyozni szükséges, hogy vannak olyan típusú fagyok (például az erősebb légmozgással járó szállított fagyok), amelyek ellen semmilyen védekezési lehetőség nincs. Jelentős károkat okoznak az aszályos periódusok is, ami ellen az öntözés a megoldás. Ebben jó lenne a közeljövőben előrelépni, mert a hazai gyümölcsültetvényeknek mindössze negyede-harmada öntözött  

- fogalmazott Apáti Ferenc.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szakember szerint a másik jelentős kártényező a jégeső, ami ellen tulajdonképpen 100%-osan lehet védekezni jéghálók alkalmazásával. Mindezek mellett a napsugárzás okozta napégés, vagy az extrém csapadékos időszak okozta növényvédelmi problémák (például gombás betegségek), szintén komoly fejtöréseket tudnak okozni a gazdáknak. Egy korszerű, intenzív almaültetvény létesítésének költsége 8-10 millió forint lenne hektáronként, öntözés nélkül, de támrendszerrel együtt. Ehhez képest a jégháló-rendszer plusz beruházási költsége még plusz 5-6 millió forint hektáronként, az öntözés további 1,5-2,0 millió forint/ha, valamint a fagyvédelmi technológia létesítése plusz 2-4 millió forint/ha. Leegyszerűsítve a jégeső, aszályok és tavaszi fagyok ellen megvédeni a gyümölcsültetvényeket nagyjából még egyszer ugyanannyiba kerül, mint amennyi maga az ültetvény létesítésének költsége. Vagyis, mivel a klíma átalakulása miatt az időjárási hatások elleni védelmi technológiákról most már égető szükség van a biztonságos termeléshez, ez duplázza egy almaültetvény létesítési költségeit, ami értelemszerűen drágítja a termelést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vagyis az, hogy egy gyümölcs olcsó legyen, ugyanakkor, jó minőségű, szép küllemű és egész szezonban rendelkezésre is álljon, tulajdonképpen egymásnak ellentmondó fogalmak. Ha nem védekeznek az időjárási károk ellen, akkor nem lesz gyümölcs sem, és akkor a kínálat szűkössége miatt lesz drága - erre jó példa a 2020. és 2021. év magas kajszibarack árai a drasztikus fagykárok miatt. Ha pedig védekeznek az időjárási károk ellen, akkor maga a védelmi technológia igen jelentős pluszköltsége miatt lesz drága. Azaz, a gyümölcsök árának elmúlt években bekövetkező, nem jelentéktelen növekedése jelentős részben a klíma átalakulásának számlájára írható.

Mi lett veled, hazai almanemesítés?

Apáti Ferenc lapunknak elmondta, hogy a magyar almanemesítés az elmúlt 10-15 évben szinte leállt, vagy szűk körben zajlik. Újabb magyar almafajták az elmúlt évtizedben alig vagy nagyon kis mennyiségben jelentek meg a köztermesztésben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?