Ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt, súlyos fagykárok érték a kínai almatermesztő régiókat május közepén. A kínai almatermés körülbelül 30%-os idei kiesése várhatóan jelentősen befolyásolja majd az almasűrítmény világpiacát, ami a lengyel és a magyar gyümölcstermelők számára is kedvező lehet, de sok múlik a feldolgozóipari szereplőkön is. Az almasűrítmény legnagyobb globális termelői Kína, Lengyelország és Törökország (néhány évvel ezelőtt a törökök megelőzték Ausztriát). Nagyon valószínű, hogy 2019-et követően ismét Lengyelország lesz a világ legnagyobb almasűrítmény-előállítója (ekkor 350-380 ezer tonna sűrítménnyel utasította maga mögé a 330 ezer tonnát előállító Kínát). Lengyelországban a helyzet a gyümölcstermesztők szempontjából jelenleg igen kedvezően néz ki, mivel a feldolgozók nem is titkolják, hogy az ipari alma iránt nagy a kereslet. Pont ezért aggályos, hogy a kivezetési mechanizmus mégsem lett olyan népszerű, mint korábban várták, ám óvatos előrejelzések szerint az ipari alma 2022/23-as szezonját már a kezdetektől fogva nagy kereslet jellemzi az alapanyag iránt. Május végén a termelők az ipari alma kilójáért a támogatás összegével együtt közel 1 PLN/kg (83 Ft/kg) árat kapnak, és az ipari alma drágulása magasabb árat jelent az étkezési alma esetében is - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Szörnyű csapás érte Kínát: sokkoló, ami az ottani almaültetvényeken történt

A májusi fagyok nem kímélték a gyümölcsösöket.

A történelem ismétli önmagát, de mi történt 2018-ban?

A világ legnagyobb almasűrítmény-termelőjének lenni önmagában még nem feltétlenül jó hír a lengyel gyümölcstermesztők számára. Igen hasonló volt a helyzet 2018-ban is, amikor a kínai gyümölcságazatot történelmi mértékű fagykár sújtotta, és a szokásos 40-45 millió tonnás termés helyett mindössze 32 millió tonnát takarítottak be (körülbelül ennyit becsülnek az idei évre is).

A 2018-as évben a kedvezőtlen időjárási körülmények Kínában körülbelül 50%-kal hajtották fel a feldolgozni való friss gyümölcs árát (léalma: 850 jüan (RMB - renminbi)/tonna [125 USD/tonna] a 2017-es 560 RMB [83 USD] helyett) és drasztikusan csökkentették a légyártáshoz rendelkezésre álló alapanyag mennyiségét. Ha maradt is valamennyi elérhető alma, olyan drágán kínálták eladásra, hogy az a sűrítmény árát versenyképtelenné tette volna. A sűrítmény exportja nagyjából 2018 novemberéig a sokéves átlagnak megfelelően alakult, majd miután az előző évről maradt átmenő készletek elfogytak, lejtmenetbe váltott. Mivel a tavalyi kínai termés jó volt, az átmenő készletek miatt idén is hasonló dinamika várható, feltéve, hogy a kikötők rendesen üzemelnek majd, mivel Sanghaj például még mindig le van zárva az országban ismét elszabadul koronavírus-járvány miatt.

A történelem tehát ismétli önmagát. Jelenleg globális értelemben hasonló helyzetben vagyunk, bár meg kell jegyezni, hogy a 2018-as lengyelországi almatermés rekordot döntött. A lengyelországi feldolgozóipar 2018-ban gyakorlatilag sűrítménykészlet nélkül indult (a 2017-es alacsony termés után). Ez azonban nem akadályozta meg azt, hogy a híres-hírhedt 0,08 PLN/kg (7 Ft/kg alatti) árszint alakuljon ki, a lengyelországi feldolgozóüzemek pedig rekord nyereséget érjenek el. A magasabb sűrítményárak tehát 2018-ban semmilyen módon nem javították a lengyel gyümölcstermesztők jövedelmi helyzetét.