A gyümölcsfák metszésének időzítése kritikus fontosságú a növények egészsége és terméshozama szempontjából.
Figyelmeztetnek a szakértők: nem mindegy, mit mivel keverünk a reggeli turmixban.
Kampányt indítottak a tudatosabb zöldség-gyümölcsfogyasztás érdekében Hollandiában.
A szakpolitikai gondolkodásmód radikális megváltoztatására van szükség a társadalmi és egészségügyi problémák kezeléséhez.
A németországi Food Freshly vállalat az idei Fruit Attraction kiállításon mutatta be iskolai étkeztetésben alkalmazott módszerét.
Franciaországban a felnőttek átlagos zöldségfogyasztása 2024-ben 140,6 g/nap volt, ami jóval alacsonyabb a napi 400 g/nap javasolt beviteli mennyiségnél.
A klímaváltozás miatt pár évtized alatt szinte eltűnhet a banán a boltok polcairól.
A szakértő szerint jobb lenne olyan gyümölcsöket választani, amelyek nem utaztak több ezer kilométert.
Vannak gyümölcsök, amik még elérhető áron vannak a magyar boltokban, azonban akadnak olyanok is, amikért már jobban a zsebünkbe kell nyúlni.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
A metszésnél fontos, hogy a sebzési felület minél kisebb legyen, így csökkenthetjük a kártevők és kórokozók bejutásának esélyét.
A magyar felnőttek 32,8 százaléka fogyaszt naponta zöldséget, ami 35 ország rangsorában az utolsó helyre elegendő.
Spanyolországban meghaladja a világjárvány előtti szintet a friss gyümölcsök fogyasztása.
A nyár slágergyümölcse, a görögdinnye nemcsak finom, de rendkívül egészséges is.
Komoly ármozgás figyelhető meg a citrusok piacán, ami a Budapesti Nagybani Piac kínálatában is megmutatkozik.
A franciák negyede véli úgy, nem engedheti meg magának, hogy naponta 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasszon.
Spanyolországban az élelmiszerek drágulása miatt átalakulóban van a fogyasztás szerkezete.
Több olasz szervezet is felszólalt a fenntartható csomagolásra vonatkozó uniós tervezet ellen.
Az élelmiszereket drágító infláció lassulása segíti elő a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növekedését Németországban.
Az ajánlások szerint napi legalább 200-250 gramm gyümölcsöt kellene ennie mindenkinek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
