agrarszektor.hu • 2025. szeptember 5. 13:33
Zajlik az élet a hazai baromfiszektorban, hiszen, miközben az árak emelkednek, egyre kevesebb termék érkezik külföldről, és a hazai termelők szerepe erősödik. 2025 első felében a baromfihús-import volumene több mint egyharmaddal esett vissza, miközben a csirkehús-kivitel 9 százalékkal nőtt, a pulykahúsé viszont ugyanilyen arányban csökkent. Az export legfontosabb célországa továbbra is Románia. A legtöbb baromfihús pedig Lengyelországból érkezett. Ezzel párhuzamosan az árak is meredeken emelkednek: a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 14 százalékkal, a csontos csirkemellé 10 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) 2025 augusztusában közzétett előrejelzése szerint az USA csirkehústermelése 2025 harmadik negyedévében várhatóan 2 százalékkal nő az előző év azonos időszakához képest, míg a pulykahústermelés 4 százalékkal csökkenhet. Éves szinten a csirkehús kibocsátása közel 2 százalékos növekedést mutathat, ezzel szemben a pulykahús-termelés 6 százalékkal eshet vissza - derült ki az AKI kiadványából.
Az exportpiacokon szintén változások várhatók: a csirkehús kivitele 3, a pulykahúsé pedig 21 százalékkal csökkenhet a harmadik negyedévben, éves összevetésben pedig 3, illetve 15 százalékos visszaesésre számítanak. A belföldi fogyasztásban is átrendeződés jöhet: egy főre vetítve a csirkehúsfogyasztás 2 százalékkal nőhet, míg a pulykahúsból 6 százalékkal kevesebb kerülhet a tányérokra 2025 harmadik negyedévében.
Emelkedett az EU baromfihúsexportja
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint az Európai Unió (EU27) baromfihúsexportja 2025 első négy hónapjában 1 százalékkal nőtt, így elérte a 682 ezer tonnát. A legnagyobb célországok az Egyesült Királyság és Ghána voltak, amelyek együtt az export 44 százalékát tették ki. Míg a brit piacra irányuló szállítások 1 százalékkal mérséklődtek, Ghánába 31 százalékkal több baromfihús érkezett. Importoldalon jelentős növekedés volt tapasztalható: az EU baromfihús-behozatala 13 százalékkal, 342 ezer tonnára emelkedett az év első négy hónapjában.
Az import háromnegyede Brazíliából, Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott; ebből a három országból összesen 254 ezer tonna érkezett, ami közel 11 százalékos bővülést jelent a 2024-es hasonló időszakhoz képest.
Brazília esetében érdemes megemlíteni, hogy tavaly májusban jelentette az első madárinfluenza-járványt az országban, ami miatt több ország korlátozásokat vezetett be a brazil csirkehús-exportra, amíg a járványt nem sikerült megfékezni. Most azonban az Európai Unió madárinfluenza-mentesnek nyilvánította Brazíliát, ami lehetővé teszi a csirkehús-export újraindítását az EU-ba -ezt Carlos Favaro brazil mezőgazdasági miniszter jelentette be. Kína, amely jelentős csirkehús-importőr, a járvány után is fenntartotta a brazil baromfitermékekre vonatkozó korlátozásokat, míg más országok fokozatosan feloldották azokat. Júniusig az Európai Unió 125 300 tonna csirkehúst importált Brazíliából, ami 20,8%-os éves növekedést jelent, és 386,3 millió dolláros bevételt generált a Brazil Baromfi- és Sertéshús Szövetség (ABPA) kereskedelmi adatai szerint.
Egyre kevesebb baromfihús jön be Magyarországra
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 2025 első félévében 3 százalékkal 104 ezer tonnára csökkent. A csirkehús kivitele ugyanakkor 9 százalékkal nőtt, elérve a 79 ezer tonnát, míg a pulykahús kivitele 11 ezer tonnára, azaz ugyanekkora arányban mérséklődött. A legfőbb célpiac továbbra is Románia maradt. Importoldalon 35 százalékos visszaesést regisztráltak: a teljes behozatal 25 ezer tonnára esett vissza. Ezen belül a csirkehús importja 15 százalékkal 24 ezer tonnára, míg a pulykahúsé 45 százalékkal 1,4 ezer tonnára csökkent. A legtöbb baromfihús továbbra is Lengyelországból érkezett.
Kevesebb baromfi került vágásra, az ár pedig nőtt
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) vágási statisztikái szerint Magyarországon 2025 első félévében 348,6 ezer tonna élősúlyú baromfit vágtak le, ami 4,5 százalékkal kevesebb a 2024 első félévéhez képest. Ezen belül a vágócsirke 278,4 ezer tonnát tett ki, 7,2 százalékos növekedéssel, míg a vágópulyka 35,6 ezer tonnát, ami 2,7 százalékos bővülést jelent. Az Európai Bizottság adatai szerint 2025 első 34 hetében az egész csirke uniós átlagára 290 euró/100 kilogramm volt, ami 8 százalékos éves növekedést jelent.
Hazai viszonylatban az AKI PÁIR adatai szerint a vágócsirke élősúlyos termelői ára 6,9 százalékkal 443,2 forint/kilogrammra nőtt, míg a vágópulykáé 7,8 százalékkal 638 forint/kilogrammra emelkedett. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 14,2 százalékkal 1989,5 forint/kilogrammra, a csontos csirkemellé 10,2 százalékkal 1265,3 forintra, a teljes csirkemellé 11,2 százalékkal 1908,4 forintra, míg a csirkecombé 3,1 százalékkal 910,6 forintra nőtt a vizsgált időszakban.
Örülhetnek a tojástermelők
Ahogyan azt az Agrárszektor is megírta, a hazai tojástermelők számára kifejezetten kedvező volt 2025 első féléve, a csomagolóhelyi árak látványos emelkedést mutattak. A ketreces tartásból származó étkezési tojás darabonkénti ára átlagosan 66,24 forint volt az év első 24 hetében, ami 28,9%-kal magasabb a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
A mélyalmos tartásból származó tojásért még ennél is többet kellett fizetni, 74,65 forintba került átlagosan darabja, ami szintén több mint 25%-os emelkedést jelent éves összevetésben.