agrarszektor.hu • 2026. június 3. 12:32
Komoly kihívást jelent a hazai tejágazat számára a külföldről beáramló, dömpingáras tejtermékek versenye, amelyet a korábbi európai túltermelés okoz. A Tej Terméktanács szerint a helyzet javítása érdekében elengedhetetlen a feldolgozóipari kapacitások növelése, valamint a magyar termékek arányának határozott növelése az alapvető élelmiszerek piacán, a közétkeztetésben és a megújításra szoruló iskolatej-programban - írja az Infostart.
A jelenlegi nehéz piaci helyzet tavaly év végén alakult ki Európában a nyers tej túltermelése és az ebből fakadó drasztikus áresés miatt. A magyar tejpiac emiatt rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe került, hiszen naponta mintegy 40-45 kamionnyi, azaz nagyjából egymillió kilogramm nyers tej hagyja el az országot. Ezt a hatalmas mennyiséget a kontinensen felhalmozódott felesleg miatt csak rendkívül nyomott áron tudják külföldön értékesíteni. Eközben a hazai boltok polcait elárasztják az olcsó külföldi késztermékek.
A vaj és a joghurt esetében a kínálat 60-70 százaléka importból származik, és a sajtoknál is folyamatosan romlik a hazai áruk aránya. Elméletben a magyar tejágazat képes lenne a teljes lakosság ellátására, ha a megtermelt nyers tej itthon maradna, ehhez azonban jelentős kapacitásfejlesztésre lenne szükség a feldolgozóiparban.
A magyar vásárlók fokozott árérzékenysége megnehezíti a hazai termelők dolgát az olcsó importtal szemben. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint célzott marketinggel kellene megértetni a fogyasztókkal a helyben termelt és feldolgozott élelmiszerek fontosságát. A szakmai szervezet célja nem a piac lezárása a különlegesebb külföldi termékek elől, hanem az, hogy legalább az alapvető tejtermékek, mint például a tej, a túró, a trappista sajt vagy a tejföl esetében minél nagyobb arányban magyar áru kerüljön a kosarakba.
Rövid távon a közétkeztetés jelenthetne stabil felvevőpiacot a magyar tejiparnak, ez ugyanis segíthetne levezetni a feldolgozóknál felhalmozódó felesleget. Jelenleg ezt a szegmenst főként nagykereskedők látják el, akik költséghatékonysági okokból többnyire olcsó importot szereznek be. A szakember szerint a részben közpénzből fenntartott közétkeztetésben sokkal nagyobb teret kellene kapniuk a hazai termékeknek, emellett a kormánynak új életet kellene lehelnie az egykor sikeres iskolatej-programba is.
Bár a nem uniós balkáni országok részéről láthatók adminisztratív próbálkozások a beáramló áruk korlátozására, a helyzet globális megoldása még várat magára. Amíg a legjelentősebb európai tejtermelő régiók, elsősorban Németország, Lengyelország és Északnyugat-Európa nem fogják vissza a termelési tempójukat, a piacot sújtó válság várhatóan nem fog megszűnni.