agrarszektor.hu • 2026. október 28. 17:02
A frisspiaci alma nemzetközi kereskedelme az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül.
Jelentősen visszaesett a frisspiaci alma globális kereskedelme. Egyrészt számottevően átrendeződtek, másrészt jelentősen megcsappantak a nemzetközi szállítások. De kik voltak a nyertes országok, és miért?
Andrij Jarmak, a FAO piaci elemzője szerint a frisspiaci alma nemzetközi kereskedelme az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, amely első pillantásra nem feltétlenül látható az export értékeinek alakulásából. A tényleges árumennyiséget vizsgálva azonban egyértelmű a visszaesés: a világ frissalma-exportja 2016 és 2025 között mintegy 9,0 millió tonnáról 7,1 millió tonnára csökkent. Ez 1,9 millió tonnás, vagyis 21%-os visszaesést jelent. A csökkenés nagyságát jól érzékelteti, hogy ez a mennyiség nagyjából két vezető almaexportőr ország teljes kivitelének felel meg - írja a FruitVeB.
Miközben a nemzetközi forgalom tonnában kifejezett volumene látványosan mérséklődött, a kereskedelem nominális értéke emelkedett. A globális frissalma-export értéke 7,19 milliárd dollárról 7,89 milliárd dollárra nőtt, ami 9,7%-os bővülésnek felel meg. A látszólagos ellentmondás hátterében elsősorban az infláció áll. Az Egyesült Államok hivatalos fogyasztói árindexe ebben az időszakban 34,1%-kal emelkedett. Reálértéken számolva a világ frissalma-exportja 2025-ben mindössze 5,88 milliárd dollárt ért, szemben a 2016-os 7,19 milliárd dollárral. Ez 18,2%-os reálértékbeli zsugorodást jelent, miközben a kereskedett árumennyiség 21,3%-kal csökkent. Hasonló kép rajzolódik ki az átlagos exportárak vizsgálatakor is. Nominálisan a tonnánkénti átlagár 796 dollárról 1110 dollárra emelkedett, inflációval korrigálva azonban mindössze 796 dollárról 827 dollárra nőtt. Ez 3,9%-os összesített drágulást jelent kilenc év alatt, ami éves szinten hozzávetőleg 0,4%-os reálnövekedésnek felel meg. Másképpen fogalmazva, a globális almaexport pénzben kifejezett értékének emelkedését döntően nem a piac erősödése, hanem az általános árszint növekedése magyarázza.
A szakértők szerint a világpiaci forgalom visszaesésének több oka is van. Az egyik legfontosabb tényező, hogy számos olyan országban bővült a helyi almatermesztés, amelyek korábban jelentős importőrök voltak. A korszerű termesztési technológiákhoz való könnyebb hozzáférés lehetővé tette a hazai termelés fejlesztését, ami csökkentette az importigényt. Emellett az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak olyan gyümölcsök, mint az áfonya és más, fiatalabb fogyasztói rétegek számára vonzó prémium termékek, ami szintén mérsékelte az alma iránti kereslet növekedési ütemét.
A kedvezőtlen piaci környezet ellenére több exportőr is képes volt növelni részesedését a nemzetközi kereskedelemben. A hosszabb távú trendek pontosabb értékelése érdekében az elemzés a 2016–2018-as és a 2023–2025-ös időszakok átlagos exportvolumenét hasonlította össze az egyes országok vizsgálatakor. A legnagyobb nyertesek közé egyértelműen Dél-Afrika tartozik. Az ország éves almaexportja átlagosan 504 ezer tonnáról 653 ezer tonnára emelkedett, ami 149 ezer tonnás, illetve 30%-os bővülésnek felel meg. Ennek eredményeként részesedése a világpiacon 5,7%-ról 8,8%-ra nőtt. Sikeréhez hozzájárult kedvező földrajzi elhelyezkedése, amely csökkenti a logisztikai kockázatokat, valamint az északi féltekével ellentétes termelési szezon. Az ország exportstabilitását tovább erősíti, hogy a FAO és az EBRD által kidolgozott Export Vulnerability Index alapján a friss zöldség- és gyümölcsszektorban Dél-Afrika rendelkezik az egyik legfenntarthatóbb exportstruktúrával. Az exportpiacok szerkezete is jelentősen megváltozott. A dél-afrikai exportőrök az elmúlt években sikeresen növelték jelenlétüket Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten, így kevésbé függnek a hagyományos európai felvevőpiacoktól. Különösen fontos célországgá vált India, ahol a kedvezőbbé váló növény-egészségügyi előírások új lehetőségeket teremtett az export számára. A fentiekben felsorolt új piacok rendszerint magasabb árakat kínálnak, ami tovább támogatja a kivitel növekedését.
Olaszország eltérő stratégiával ért el sikereket. Az ország éves almaexportja csak mérsékelten, 923 ezer tonnáról 956 ezer tonnára emelkedett, ami 33 ezer tonnás, vagyis 3,6%-os növekedést jelent. Mivel a világpiac összességében több mint egyötödével zsugorodott, ez a szerény volumennövekedés is elegendő volt ahhoz, hogy Olaszország részesedése 10,4%-ról 12,9%-ra emelkedjen. Az ország így tovább erősítette vezető szerepét a nemzetközi almakereskedelemben. Az olasz modell egyik legfontosabb eleme a magas hozzáadott érték. Az ország átlagos exportára 2024-ben elérte a tonnánkénti 1202 dollárt. Az ágazat tudatosan a prémium kategóriájú termékekre összpontosít, miközben folyamatosan javítja a termelékenységet és az ellátási lánc hatékonyságát. Ebben fontos szerepet játszanak a termelői szervezetek, amelyek összehangolják a tárolást, az osztályozást, a csomagolást, az értékesítést és a kiskereskedelmi kapcsolatrendszert. Jól mutatja az ágazati együttműködés erejét, hogy az Assomela az olasz almatermelés mintegy 75%-át képviseli (reprezentativitás). Az exportőrök emellett jelentős összegeket fordítottak klubfajták fejlesztésére, földrajzi eredetmegjelölésekre és differenciált marketingprogramokra.
Törökország szintén figyelemre méltó fejlődést mutatott. Az éves export átlagosan 193 ezer tonnáról 271 ezer tonnára emelkedett, ami 78 ezer tonnás, 40,4%-os növekedést jelent. A világpiaci részesedés ezzel párhuzamosan 2,2%-ról 3,6%-ra bővült. A kedvező eredmények hátterében a jelentős hazai termelési kapacitás, az erős belső fogyasztás, a versenyképes önköltség, a fejlesztett hűtőtárolói infrastruktúra, valamint a fontos importpiacokhoz való hozzáférés áll. Különösen látványos a török export térnyerése Indiában, ahová a 2018/19-es szezon mintegy 30 ezer tonnás szállításai a 2023/24-es időszakra közel 130 ezer tonnára emelkedtek. Az Egyesült Államok esete szintén jól szemlélteti a piac átalakulását. Az ország almaexportja ugyan 872 ezer tonnáról 828 ezer tonnára csökkent, ami 44 ezer tonnás, 5%-os visszaesésnek felel meg, részesedése azonban mégis nőtt. A globális kereskedelemben betöltött súlya 9,8%-ról 11,2%-ra emelkedett, vagyis az amerikai export teljesítménye jóval kedvezőbben alakult, mint a világpiac egészének trendje.
Az adatok világosan mutatják, hogy az exporteredmények megítélésekor önmagában a nominális árbevétel vizsgálata félrevezető lehet. Dél-Afrika jelentős árumennyiségi növekedést ért el, Olaszország minimális volumennövekedéssel is számottevően javította piaci pozícióit, míg az Egyesült Államok csökkenő export mellett tudta erősíteni részesedését. A sikeres országok példája arra utal, hogy a versenyképesség egyre inkább a piacok diverzifikálásán, a költséghatékonyságon, a logisztikai háttéren, a minőségi következetességen és a professzionális piacszervezésen múlik. Egy olyan világpiacon, ahol közel kétmillió tonnával kevesebb alma cserél gazdát, mint kilenc évvel korábban, ezek a tényezők döntően befolyásolják, hogy egy exportőr képes-e növekedni, vagy fokozatosan veszít pozíciójából a nemzetközi versenyben.