agrarszektor.hu • 2025. június 17. 11:04
Aki a jelenlegi körülmények között kukoricát vet az Alföldön, annak meg kell kérdőjelezni a gazdálkodói alkalmasságát - jelentette ki Balogh Péter, gazdálkodó-geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elindítója az aszály elleni küzdelem világnapján tartott sajtótájékoztatón. A beszélgetésen szóba került a vízproblémák megoldásának helyzete a kormányzati intézkedések és a költségvetés számainak tükrében, az aszály-ellenes intézkedések értékelése a politikai lehetőségek és a politikai felelősség szemszögéből, valamint egy tudományos-önkormányzati-gazdálkodói, illetve társadalmi összefogás meghirdetése a vízvészhelyzet helyes kezelésére.
Keresztes László Lóránt az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, a Vízválasztó Mozgalom tagja elmondta, hogy az ország kiszáradásának megakadályozása, a víz megtartása most Magyarország legfontosabb kérdése, ami különösen aktuális az aszály elleni küzdelem világnapján. A szakpolitikus beszélt arról is, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság figyelmeztetése szerint 2025-ben olyan aszály felé haladunk, amilyet korábban még sosem láttunk. Keresztes László Lóránt szerint szakítani kell a vízelvezető gondolkodással és a vízmegtartásra kellene összpontosítani. A probléma ott van, hogy a megoldás irányának megléte és a szemléletváltás ellenére sem történtek kormányzati szintű lépések a probléma kezelésére. Nincs a kérdésnek rendszerszintű megoldása, és az irányváltás forrásai nem szerepelnek abban a költségvetésben, amelyet ma szavaz meg az Országgyűlés.
Nem történt meg a vízmegtartásra alkalmas területek pontos lehatárolása, nem jöttek létre a szükséges jogszabályok, a költségvetésben nem jelentek meg a szükséges források
- sorolta Keresztes László Lóránt.
A szakpolitikus szerint az is probléma, hogy a döntéshozók az aszályok és aszálykárok kapcsán még mindig természeti katasztrófáról beszélnek, pedig a Vízválasztó Mozgalom szakértői szerint nem erről van szó. Az ő véleményük az, hogy az évről évre megismétlődő aszályos időszakok kialakulása az emberi tényezőre, a szükséges mulasztásra vezethető vissza.
Balogh Péter arról beszélt, hogy a Vízválasztó Mozgalommal szeretnék segíteni, támogatni a döntéshozói folyamatot, a megfelelő kezdeményezéseket. A mozgalom tagjai ugyanis aggódnak, hogy a nemrég meghirdetett „Vizet a tájba!” program lassan átcsúszik egy „öntözővizet a szántóföldre” irányba. Mint fogalmazott,
aki a jelenlegi körülmények között kukoricát vet az Alföldön, annak meg kell kérdőjelezni a gazdálkodói alkalmasságát.
Balogh Péter beszélt arról is, hogy bátorítanák az agráriumot arra, hogy nyissanak a vízgazdálkodással kapcsolatos új gondolkodásra. Mint mondta, a gazdák 2022 óta jobban értik, mi a baj, mint a szakigazgatás. Keresztes László Lóránt pedig elmondta, hogy január 9-én azért tartották meg a második Vízválasztó konferenciát, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni, és hogy felhívják a figyelmet arra, ha nem jó irányba mennek a dolgok. A mozgalom ezért egy tudományos-önkormányzati-gazdálkodói, illetve társadalmi összefogásra szólítják fel a magyarokat, gazdálkodókat, szakembereket és civileket a vízgazdálkodás, vízmegtartás ügyében. A szakpolitikus szerint a vízügynél már látszik a szemléletváltás, az Agrárminisztériumnál viszont még nincs.
Czirják Csaba, Sárréti Vízőrzők elnöke elmondta, hogy ők Békés megyében próbálják megvalósítani a vízvisszatartással kapcsolatos gyakorlatokat, és a vízüggyel, a nemzeti parkokkal, az egyetemekkel és az önkormányzatokkal már felvették a kapcsolatot. Jelenleg a vízüggyel közösen a nádasokat próbálják feltölteni, valamint az oldalirányú kivezetéseket szeretnék megoldani. A szakember beszélt arról is, hogy a környékbeli gazdák 1470 hektárnyi földterületet, az állami erdőgazdálkodók pedig mintegy 600 hektárt ajánlottak fel a vízmegtartás ügyére, de a Dévaványai Túzokrezervátum is jelezte érdeklődését.
Balogh Péter beszélt arról is, hogy a Tiszán idén már kevesebb vizet engedtek ki, mint amennyi befolyt. A szakember szerint a nagy árhullámokat, esőzéseket, folyón érkező vizeket a talajban, nem a pedig a csatornákban kellene elhelyezni. Az árvizeket az árterekbe kell tenni, és a gazdálkodást ehhez kellene igazítani, valamint az érintett térségeken vissza kellene térni a legeltetéses gazdálkodáshoz. Balogh Péter kiemelte, hogy az öntözés nem megoldás az aszály ellen, hanem a céllal épp ellentétes előjelű lépés, mivel fenntartja a kiszáradáshoz vezető okokat.