A téli csapadékhiány miatt rendkívül alacsony a Tisza és holtágainak vízszintje, ezér mesterséges vízpótlásra van szükség.
Az újbudai Kána-tó revitalizációjának célja a tó vízminőségének javítása és egy hosszú távon fenntartható, stabil vízrendszer kialakítása.
A Balaton déli partján egyre nagyobb gondot okoz a víz sekélyesedése és iszaposodása.
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
Fonyódon és Zamárdiban is felháborodást váltottak ki a Balaton partján felhalmozott, sötét és bűzös iszapkupacok.
A volt köztársasági elnök szerint egy magyar fejlesztés meg tudja oldani Afrika ívóvíz- és szennyvíztisztítási problémáját.
Bicsérden a 2022-es aszály során teljesen kiszáradt horgásztó medrében újra megjelent a víz.
Habzik a patak, pusztulnak a halak, vízszennyezés történt a népszerű horgásztónál.
Az olasz csizma orrában elterülő tartományban 3000 hektáron okozott súlyos károkat a szélsőséges időjárás, 900 hektár kerül víz alá.
Az elmúlt 150 év vízrendezési gyakorlata jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk fokozatosan elveszítette természetes vízgazdagságát.
Már az OECD is felfigyelt arra, hogy valami nincs rendben a hazai fúrt kutakkal.
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A téli időjárás egyik legnagyobb és legfontosabb hozadéka a talaj vízkészletének feltöltése.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
December 15-től jégtörő hajók tartanak folyamatos ügyeletet a Dunán, a Tiszán és a Balatonon.
Határozott lépések történnek az erdőállományok kiszáradásának megelőzésére a gemenci erdőben.
A vizsgálatok költsége előreláthatóan bruttó 100-150 ezer forint között alakul, ezért az egyesület adománygyűjtést indított.
A romániai medvepopuláció "konzervatív becslés" szerint is 10 600 és 12 800 közöttire tehető.
A szakértő szerint a földgázipar mintájára hozhatná be a lemaradást a hazai víziközmű-hálózat.
A hálózati veszteség a becslések szerint 19-21,5 milliárd forint közpénzkiesést okoz évente.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
