agrarszektor.hu • 2025. november 13. 12:28
Izland nemzeti biztonsági kockázatként kezeli az Atlanti-óceán áramlási rendszerének esetleges összeomlását, ami lehetővé teszi a kormány számára a legrosszabb forgatókönyvekre való felkészülést.
Az Atlanti Meridionális Áramlási Rendszer (AMOC) meleg vizet szállít a trópusokról észak felé, ami enyhévé teszi Európa teleit. A tudósok azonban figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés miatt felgyorsult sarki jégolvadás és a grönlandi jégtakaró olvadékvize megzavarhatja az áramlat működését - írta meg a Reuters.
Közvetlen fenyegetést jelent nemzeti ellenálló képességünkre és biztonságunkra. Ez az első alkalom, hogy egy konkrét éghajlati jelenséget formálisan potenciális egzisztenciális fenyegetésként terjesztettek a Nemzetbiztonsági Tanács elé
- nyilatkozta Johann Pall Johannsson izlandi klímaügyi miniszter.
Az AMOC összeomlása modern jégkorszakot indíthat el, Észak-Európában rendkívül hideg téli hőmérsékletekkel, több hóval és jéggel. A történelem során már volt példa az áramlat összeomlására, legutóbb a mintegy 12 000 évvel ezelőtt véget ért utolsó jégkorszak előtt. Az ügy kiemelt kezelése azt jelenti, hogy Izland minisztériumai készenlétben állnak és összehangolják válaszlépéseiket. A kormány jelenleg értékeli, milyen további kutatásokra és szakpolitikákra van szükség, és már dolgoznak egy katasztrófavédelmi politikán.
Az értékelt kockázatok az energiabiztonságtól és élelmezésbiztonságtól kezdve az infrastruktúráig és a nemzetközi közlekedésig terjednek. Az atlanti áramlat összeomlása Észak-Európán túl is súlyos következményekkel járhat. Destabilizálhatja az afrikai, indiai és dél-amerikai gazdálkodók által használt csapadékmintázatokat, és hozzájárulhat az Antarktisz gyorsabb felmelegedéséhez is. Más észak-európai országok is foglalkoznak a kérdéssel. Írország meteorológiai szolgálata tájékoztatta a miniszterelnököt és egy parlamenti bizottságot, Norvégia pedig további kutatásokat finanszíroz. Nagy-Britannia szerint a hirtelen összeomlás ebben az évszázadban nem valószínű, de jelentős összeget fordít a kutatásra.
A tudomány gyorsan fejlődik, és fogy az idő a cselekvésre, mert a billenőpont nagyon közel lehet
- figyelmeztetett Stefan Rahmstorf oceanográfus és klimatológus a németországi Potsdami Éghajlatkutató Intézetből.