Tavaly a globális éves átlaghőmérséklet mintegy 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél.
Ha a hőmérsékletek nem térnek vissza a normális szintekre, azt jelentheti, hogy alábecsülték az éghajlat érzékenységét.
Ez az áramlat a globális óceáni „szállítószalag” része, összekötve az óceánokat és szabályozva az éghajlatot, víz- és hőkeringést.
Közel negyven évnyi sodródás után megfeneklett a világ legnagyobb úszó jéghegye.
Rekordalacsony a tengeri jég kiterjedése, ami veszélyezteti a bolygó hűtőrendszerét
A műholdas megfigyelések kezdete óta soha nem volt ilyen alacsony a globális tengeri jég kiterjedése.
A La Niña jelenség hivatalosan is beköszöntött, a szakemberek azonban gyenge ciklussal számolnak.
Súlyos gondokat okozhat globális és hazai szinten is a klímaváltozás, erre fel kell készülni a jövőben.
Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
Újabb tizenhat vonuló partimadárfajt soroltak át magasabb fenyegetettségi kategóriába.
Az Atlanti-óceán kulcsfontosságú áramlásának az összeomlása katasztrofális következményekkel járhat a globális éghajlatra nézve.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
Lehűlést és jóval kevesebb csapadékot jelentene az Atlanti-óceán áramlásának leállása.
Amit most találtak az teljesen átírhatja a földi élet kialakulásnak eddigi teóriáját.
Brutális hőségre kell készülnünk idén is, ami a párizsi olimpiára is hatással lehet.
A tudósok szerint 2024-ben tovább romolhat a helyzet, mert az év első pár hónapjában az El Nino hatás még tovább emelheti a hőmérsékleteket.
Az EU intézkedéseket javasol a műanyag pelletekből származó mikroműanyag-szennyezés csökkentésére.
Az idei július volt a valaha mért legmelegebb hónap a Földön a legfrissebb információk szerint.
Az 50-es évek óta az óceánok oxigéntartalma közel 2%-kal csökkent, oxigénhiányos halálzónák alakultak ki, ami nem kedvez a tengeri élővilágnak.
Az édesvízhez kapcsolódó nemzeti érdekek sokrétűek, de abban minden szakpolitika és minisztérium egyetért, hogy hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.