agrarszektor.hu • 2025. november 27. 18:33
A klímaváltozás hatására a vízhiány és az aszály hazánkban egyre gyakoribb, súlyosabb és kiszámíthatatlanabb jelenséggé válik. Míg a 20. század közepéig az aszályos évek évtizedenként néhány alkalommal jelentkeztek, a 21. századra a Pálfai-féle aszályindex alapján a száraz időszakok gyakorisága és intenzitása markáns növekedést mutat. A mezőgazdaság az egyik legérzékenyebb ágazat a hidrológiai szélsőségekre, ezért a pontos monitoringrendszerek és az ezekre épülő operatív intézkedések ma már a hazai agrárstratégia alapvető elemei - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A klímaváltozás hatására a vízhiány és az aszály hazánkban egyre gyakoribb, súlyosabb és kiszámíthatatlanabb jelenséggé válik. A mezőgazdaság az egyik legérzékenyebb ágazat a hidrológiai szélsőségekre. E kihívásokra válaszul a 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet 2022. január 1-jétől a vízhiány elleni védekezést az árvíz- és belvízvédekezéssel azonos jelentőségű tevékenységként kezeli. A jogszabály teremtette keretben működik az ország egyik legfontosabb támogatórendszere: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Monitoring Rendszere.
A rendszer kialakulása és működési elvei
A rendszert az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban hívta életre azzal a céllal, hogy a vízhiány elleni védekezés szakmai alapjai országosan egységes módszertanra épüljenek. A monitoringhálózat mára 127 korszerű, WMO-szabványoknak megfelelő állomást foglal magába, amelyek 1 órás időléptékben rögzítik az aszály és vízhiány szempontjából legrelevánsabb hidrometeorológiai információkat: csapadék, léghőmérséklet, légnedvesség, talajnedvesség és talajhőmérséklet adatokat. A hálózat legfontosabb outputja a HDI (Hungarian Drought Index), amely két komponensből épül fel:
- HDI(0) - meteorológiai vízhiány: csapadék és hőmérsékleti adatok alapján
- HDI(S) - vízhiány stresszindex: figyelembe veszi a szélsőségesen száraz és meleg időszakok növényfiziológiai hatásait
A HDI(S) paraméter tehát nemcsak a légköri vízhiányt méri, hanem növényélettani szempontból értelmezi is a tényleges terhelést, mely lehetővé teszi, hogy a védekezési intézkedések sokkal megalapozottabbak legyenek. Az adatok validálás után jelennek meg az alábbi nyilvános és ingyenes felületeken. A teljes mérési-feldolgozási-archiválási folyamat szabályozott és auditált, biztosítva az országos adatbázis megbízhatóságát.
A rendszer 2022-es továbbfejlesztésének köszönhetően a felületeken olyan szolgáltatások is elérhetőek, mint az összetett térbeli és időbeli lekérdezések, automatikus területi statisztikák, a talajban tárolt vízkészlet közel valós idejű megjeleníthetősége, előrejelzési modulok a várható vízhiány trendjeinek meghatározására.
Milyen operatív szerepe van a rendszernek?
A monitoringadatok alapján meghatározott aszályfokozatok képezik a vízhiány elleni védekezés készültségi szintjeinek alapját, a tartósan vízhiányos időszakok meghatározását. Az időben történő felismerés és az előrejelzés kulcsszerepet játszik abban, hogy a vízhiány és az aszály gazdasági, ökológiai és társadalmi hatásai mérsékelhetők legyenek, hiszen vízhiányos állapotban még a megfelelő beavatkozással, mesterséges vízpótlással az aszály mérsékelhető.
Az agrárszektor alkalmazkodóképessége tehát nagyban múlik azon, hogy az emberek időben felismerjék a vízhiányos helyzeteket és megfelelően reagáljanak rájuk. A Vízhiány Értékelő és Előrejelző Monitoring Rendszer a vízhiány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze, a hazai vízgazdálkodási stratégia egyik alappillére.