A téli csapadékhiány miatt rendkívül alacsony a Tisza és holtágainak vízszintje, ezér mesterséges vízpótlásra van szükség.
Kutatók fejlett víztisztítási technológiákkal olyan minőségű vizet állítottak elő újrahasznosított szennyvízből, amely emberi fogyasztásra is alkalmas.
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
A Balaton vízszintje több mint 20 centiméterrel alacsonyabb a tavaly ilyenkor mért adatoknál, és jelenleg 90 centiméter körül stagnál.
A rutin és az eddigi jógyakorlatok már nem elegendők a talpon maradáshoz Magyarországon.
Ha a tavasz hátralévő részében nem érkezik jelentős és tartós csapadék, a vízhiány súlyos következményekkel járhat a mezőgazdaságra nézve.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
A közvetlenül elérhető felszíni édesvíz aránya a Földön rendkívül alacsony, mindössze 0,007 százalék.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan alacsony a Velencei-tó vízszintje márciusban, mint idén.
Az elmúlt időszak eseményei miatt egyre erősödnek a félelmek a magyar gazdákban.
Mit tehetünk a jobb vízgazdálkodás érdekében azért, hogy kertünk növényei a legoptimálisabb ellátást kapják az éltető vízből?
Kitavaszodott, s már csak pár hónap választ el minket a nyártól, mégis elég szomorú a helyzet a magyar tenger vízállását illetően.
A közel százezer kilométeres hazai csőhálózat majdnem fele már túllépte az 50 éves életkort, ami a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.
A Covid–19 időszakában a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható.
Egy friss jelentés szerint a klímaváltozás nélkül is súlyos katasztrófa jöhet Magyarországon.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Az Alapvetés podcast újévi adásában összefoglaltuk, mik voltak 2025-ben a magyar gazdák legkeményebb kihívásai.
A vízigényes rizstermesztés fenntarthatatlan módon meríti ki India amúgy is alacsony víztartalékait.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
