Vége a megszokásoknak? Így már nem termelhetnek a gazdák itthon
A rutin és az eddigi jógyakorlatok már nem elegendők a talpon maradáshoz Magyarországon.
A rutin és az eddigi jógyakorlatok már nem elegendők a talpon maradáshoz Magyarországon.
Ha a tavasz hátralévő részében nem érkezik jelentős és tartós csapadék, a vízhiány súlyos következményekkel járhat a mezőgazdaságra nézve.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
A közvetlenül elérhető felszíni édesvíz aránya a Földön rendkívül alacsony, mindössze 0,007 százalék.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan alacsony a Velencei-tó vízszintje márciusban, mint idén.
Az elmúlt időszak eseményei miatt egyre erősödnek a félelmek a magyar gazdákban.
Mit tehetünk a jobb vízgazdálkodás érdekében azért, hogy kertünk növényei a legoptimálisabb ellátást kapják az éltető vízből?
Kitavaszodott, s már csak pár hónap választ el minket a nyártól, mégis elég szomorú a helyzet a magyar tenger vízállását illetően.
A közel százezer kilométeres hazai csőhálózat majdnem fele már túllépte az 50 éves életkort, ami a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.
A Covid–19 időszakában a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható.
Egy friss jelentés szerint a klímaváltozás nélkül is súlyos katasztrófa jöhet Magyarországon.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Az Alapvetés podcast újévi adásában összefoglaltuk, mik voltak 2025-ben a magyar gazdák legkeményebb kihívásai.
A vízigényes rizstermesztés fenntarthatatlan módon meríti ki India amúgy is alacsony víztartalékait.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VIII. rész
Most kiderül, milyen szerepet játszik a Vízhiány Értékelő és Előrejelző Monitoring Rendszer szerepe a hazai aszálykockázat kezelésében.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot.
Eldőlt, hogy fél év után megszűnt az Aszályvédelmi Operatív Törzs Magyarországon.
A cikkek szerint úgy tűnik, Iránban megkezdődött a visszaszámlálás az országos katasztrófa előtt.

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi és agrárgazdasági kockázat Magyarországon.
Közvetlen uniós források: új pálya az agrárium számára, vannak, akik már élnek a lehetőséggel.
A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.