Több mint félmillió magyar horgász érdekeit képviseli a MOHOSZ, amelynek működésében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek.
A hazai vízhiány egyre összetettebb problémát jelent, amely már nem kizárólag az aszályos időszakokhoz köthető.
Reményt keltő az elmúlt hetek időjárása, de ennél még sokkal több kellene - különösen az Alföldön.
A Fertő tó vízszintje 114,891 méteren állt az Adriai-tenger szintje felett, ami az 1965-ben kezdődött folyamatos mérések óta a legalacsonyabb érték.
Bár a talaj felső rétegének nedvességtartalma hazánk nagy részén kedvező az őszi vetések számára, a mélyebb rétegek továbbra is kritikus vízhiánnyal küzdenek.
Gajdos László: 221 milliárd forintot fog vízügyi beruházásokra fordítani a Tisza-kormány.
A munkaerőhiány, az aszály és a visszafogott jövedelmezőség is egyre komolyabb kihívást jelent a kertészeti ágazatban.
Fel kell készülni arra, hogy a többéves aszályok idején szükség lesz a Balaton külső, mesterséges vízpótlására.
Az elmúlt évek aszályos nyarai, az apadó folyók és a gyakori vízkorlátozások mind ugyanannak a problémának a tünetei.
Hőhullámok, szárazság, vízhiány, időnként heves zivatarok formájában mindannyian a saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait.
A kutatók szerint jelenleg a Balaton kétszeresének megfelelő víz hiányzik a magyar talajokból.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
Ha nem lépünk, az évszázad végére akár három, egymástól elkülönülő tóvá válhat a Balaton.
A tartós aszály miatt szinte teljesen kiszáradt a stájerországi Grüner See, amely napjainkra leginkább egy kavicsbányára emlékeztet.
Már csaknem a fele teljesült a Balaton idei, 300 ezer kilogrammos pontytelepítési kötelezettségének.
A 2026-os év adatai alapján a helyzet immár nem csupán regionális vagy ágazati kihívás, hanem országos jelentőségű probléma.
A korábban a legnagyobb szárazságokat is átvészelő, idősebb gyümölcsfák is sorra száradnak ki az idei súlyos aszály miatt.
Az aszály, a vízhiány és a szélsőséges csapadék nem csupán a mindennapi életünket nehezíti meg, hanem egyre komolyabb gazdasági veszteségeket is okoz.
A Homokhátság szárazodásával párhuzamosan egyre élesebben merül fel a kérdés: több vagy kevesebb fára van szükség a Kiskunságban?
A ténylegesen mért adatok kedvezőtlenebb képet mutatnak annál, mint amit a hazai éghajlati modellek előre jeleznek.
Nehéz évet zárnak a hazai tejtermelők, hiszen az önköltség alatti felvásárlási árak és az aszály okozta takarmányhiány egyszerre terhelik a gazdaságokat.
Jelentős mértékben visszaesett az inputanyagok forgalma Magyarországon 2026 harmadik negyedévében.
A mélyponton talán már túl vagyunk, de a következő fél év még rendkívül nehéznek ígérkezik.
Több mint félmillió magyar horgász érdekeit képviseli a MOHOSZ, amelynek működésében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek.
Az őszi vetések során a magyar gazdák már igyekeznek felkészülni a jövő év időjárására is.
