Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
A klímaváltozás és az egyre súlyosbodó aszályok miatt a magyar kertekből sorra pusztulnak ki a tuják.
A Met Office közlése szerint Angliában és Walesben az elmúlt 190 év legszárazabb júliusát regisztrálták.
A rendkívüli aszály súlyosan veszélyezteti a Vas megyei vízfolyások élővilágát is.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
A tartós aszály és az extrém hőség miatt drámai méreteket öltött a halpusztulás az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori és rétszilasi tavainál.
Súlyos aszály és erdőtüzek pusztítják Bosznia-Hercegovina kukoricatermését, emiatt a helyi gazdálkodók akár 80 százalékos hozamcsökkenésre is számítanak.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
A szakértők szerint a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak az extrém aszályok a magyar folyóknál.
A miniszterelnök bejelentése szerint nincs szükség a továbbiakban az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.
Az aszályok miatt sokan úgy érzik, már nincs mit összegyűjteni, egy átlagos családi ház tetejére ma is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Többmilliárdos kárt és több ezer fiatal fa kiszáradását okozhatta volna Budapesten egy tévesen bejelentett minisztériumi vízkorlátozás.
Magyarországon 465 településen rendeltek el elsőfokú, 151 településen másodfokú, 13 településen pedig harmadfokú vízkorlátozást.
Az idei hazai őszibarack termés nagyon változatos képet mutat országszerte, a tavaszi fagyok pedig idén is komoly problémákat okoztak.
Nagymarosnál is rekordalacsony a Duna vízállása, a mellékágban néhol csak forró kavicsmezőt lehet találni.
Több vidéki településen, valamint Budapesten és környékén is kartonszámra kezdték felvásárolni az ásványvizet az emberek.
Már most látszik, hogy a legtöbb gazdának nemhogy nyeresége nem lesz, hanem mélyen a zsebébe is kell nyúlnia.
Tovább súlyosbodik a vízhiány Budapest agglomerációjában, valamint országszerte is.
Rendkívüli bejelentéssel fordult Magyar Péter az ország lakosságához ma délelőtt.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
