Döbbenetes: így tűnt el több milliárd köbméter víz ebből a magyar térségből
Ahol néhány évtizede még víz állt, ma kiszáradt meder vagy száraz fű maradt a Homokhátságon.
Ahol néhány évtizede még víz állt, ma kiszáradt meder vagy száraz fű maradt a Homokhátságon.
A 2026-os nyár Európa-szerte, így Magyarországon is történelmi aszályt és extrém hőséget hozott, ami pusztító erdőtüzeket és súlyos mezőgazdasági károkat okozott.
Egy év alatt 95 ezer olimpiai medencényi vízzel lett kevesebb a "magyar tengerben".
A szakértők szerint komoly nyomás alatt áll a baromfiágazat az Egyesült Királyságban.
A szakértők szerint a célzott felszín alatti vízutánpótlás különböző természetalapú és műszaki megoldásokból áll.
Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
Automata mérőbója figyeli a Velencei-tó állapotát, nagyító alatt a vízminőség.
Súlyos aszály pusztít az Ipoly melletti Trianon-csatornában, ahol az alacsony vízállás és a kritikus oxigénhiány miatt már megindult a halpusztulás.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
Történelmi mélypontra, mindössze 33 centiméterre csökkent a Balaton átlagos vízállása a tartós csapadékhiány miatt.
A csapadékmentes nyári hónapok után tragikus helyzetbe került a hazai szántóföldi növénytermesztés.
A megszokott mérték alig egyötödére csökkent a zirci arborétum tavának vízszintje.
A klímaváltozás és a vízhiány miatt már nem elég önmagában a magasabb terméshozamra törekedni.
Már nem csak az európai mezőgazdaságot, mindenkit több tényezős kihívás elé állít az aszály.
Szingapúr közel hatmillió lakosa számára különösen nagy kihívást jelent a biztonságos vízellátás.
Súlyos vízhiány fenyegeti a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) legfőbb tógazdaságát Irmapusztán.
A klímaválság a műtrágya‑ és energiaköltségek emelkedésével együtt gazdasági, termelési és élelmiszer‑biztonsági kockázatot jelent.
Sokat ért a múlt heti eső, de közel sem jutott belőle mindenhova, az Alföld jelentős részén továbbra is súlyos a vízhiány.
Szinte teljesen kiszáradt a tihanyi Belső-tó a 2026-os nyár rendkívüli aszálya miatt.
Magyarország vízbiztonságának és vízgazdálkodásának kiemelt helyet kell kapnia a kormány napirendjén.

A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.