A már csak 17 centiméteres rendkívüli vízállás nem mindennapi látványt nyújt a Szúnyog-sziget környékén.
A klímaváltozás hosszabb távon jelentősen megemelheti az élelmiszerárakat.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
Kényszerlehalászást végeztek Tácon, amelynek során mintegy 6 tonna pontyot helyeztek át.
A következő időszakban fontos kérdés, hogy Kié lesz a magyar vízhálózat megújítása?
A kormányfő szerint hamarosan ismét teljes kapacitással működhet a Paksi Atomerőmű.
Országos összefogás kezdődik a hazai vízbázisért, a tájba juttatják a halastavak vizét az őszi lehalászások során.
A vízhiány miatt a halgazdaságok már nem tudják újratölteni a korábban karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
Magyarország úgy válik szárazabb éghajlatúvá, hogy közben alig csökken az éves csapadékösszeg.
Az idei év rendkívüli aszálya eddig 1588 hektárnyi halastavat szárított ki Magyarországon, a vízhiány és a hőség miatt pedig közel 280 tonna hal pusztult el.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
A rekordalacsony vízállásnak köszönhetően fontos leletre bukkanhatnak a kutatók.
A hosszan tartó szárazság után ismét jelentősebb mennyiségű csapadékra számíthatunk Európában.
Miközben Magyarország történelmi vízhiánnyal és energiaválsággal küzd, egyre fontosabbá válik a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása.
A klímaváltozás már a magyar halászati és haltermelési ágazatot is szemléletváltásra kényszeríti.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
A klímaváltozás és az egyre súlyosbodó aszályok miatt a magyar kertekből sorra pusztulnak ki a tuják.
A Met Office közlése szerint Angliában és Walesben az elmúlt 190 év legszárazabb júliusát regisztrálták.
Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés.
Komoly döntés előtt állnak a szarvasmarhatartók: hogyan kezelhető a takarmányhiány?
Az élelmiszeripar talán még soha nem változott olyan gyorsan, mint napjainkban, a háttérben egészen új technológiák fejlődnek.
Óriási változások jönnek a NAK-nál, 2027-től a neve Magyar Agrár és Élelmiszergazdasági Kamara lesz.
A farkas természetvédelmi státuszát nemrégiben enyhítették Európában, a döntést a gazdálkodói és vadászati érdekek mellett komoly természetvédelmi vita is övezi.
