Budapestnél mintegy 6 centiméterre vagyunk a valaha mért legalacsonyabb vízállástól.
Új lendületet kapott egy évek óta keringő elképzelés, dunai vízzel pótolni a Velencei‑tó hiányzó vízmennyiségét.
Egy szakember tapasztalatai szerint több vizes élőhely szinte teljesen eltűnt, ezért azonnali, rendszerszintű összefogást sürget a természet megóvása érdekében.
Sorra dönti a negatív rekordokat a Velencei-tó vízszintje, több mint 10 centivel alacsonyabb a vízállás, mint 2022 szeptemberében volt.
Egyre súlyosabb az aszályhelyzet Európában, alig van már olyan térség, ami ne lenne érintett.
Magyarországnak szakítania kell a 19. és 20. század vízgazdálkodási gondolkodásával.
Nemzetközi szinten már sikerrel alkalmazzák, itthon viszont méltatlanul kevés szó esik róla.
A legfrissebb jelentések szerint Kismarosnál teljesen kiszáradt a Börzsöny egyik állandó vizű patakja.
A tartós talajnedvesség-hiány miatt a vártnál kisebb gabonatermésre számíthat idén Kazahsztán, különösen az ország középső és keleti régióiban.
Fel kell hagyni a vízpazarló és talajpusztító művelési módokkal.
A klímaváltozás hatására a világ számos térségében megváltozik a csapadék időbeli és térbeli eloszlása.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban, bejelentéssel végezhető kármentő öntözés.
A vízhiányról szóló szakmai és társadalmi párbeszédben a figyelem jellemzően a rendelkezésre álló vízmennyiségre irányul.
Megjelent a miniszteri rendelet a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjak módosításáról.
Kritikus helyzet alakult ki több agglomerációs településen a hétvégén, miután a vezetékes vízfogyasztás az átlagoshoz képest 55 százalékkal megnőtt.
A 2026-os szezon szélsőséges és egyenetlen csapadékhiánya komoly veszélyt jelent a hazai kukoricatermesztésre.
Hőhullámok idején több mint 50 százalékkal, 150 liter fölé nőhet egy emberre vetítve a napi vízfogyasztás.
Több évtizedes talajvízszint-csökkenés és súlyosbodó aszály sújtja hazánkat, nagy a baj.
Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízszintje, ami az extrém hőséggel párosulva nemcsak a vízminőséget veszélyezteti.
Több Pest vármegyei településen vízkorlátozást rendeltek el, vagy takarékosságra kérték a lakosságot.
A haszonállattartók, vadgazdálkodók és a vidéki lakosság számára a farkas jelenléte sokszor új kihívásokat jelent.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
